Egy év múlva ilyenkor az olimpia hazatér Párizsba

Pierre de Coubertin

Az újkori olimpiai játékok atyjaként tisztelt párizsi történész 1894-ben Dimítriosz Vikélasszal alapította meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, majd a görög sportvezető után másodikként ellátta a NOB elnöki tisztségét. Coubertin találmánya az öttusa, az ókori játékok atlétikai számaiból gyúrt pentathlon mintájára álmodta meg a modern változatot öt különböző sportágból. Óda a sporthoz című versével maga is olimpiai bajnok lett az 1912-es játékok művészeti versenyében. Leghíresebb, kilencedik versszakában így fogalmaz, Devecseri Gábor fordításában:

„A béke vagy te, Sport!

a népeket egymáshoz fűző szép szalag:

és testvérré lesznek mind általad,

önuralomban, rendben és erőben.

Mert önbecsülést tanulnak az ifjak tőled,

s más népek jellemét is éppúgy megértik,

és nagyra tartják, hogy te tanítod őket

túlszárnyalni egymást:

mert versenyed a béke versenye.”

London–Párizs 3–3

London után Párizs lesz a második város, amely harmadszor is nyári olimpiát rendez, 2028-tól viszont már hármas holtverseny lesz az élen, hiszen Los Angeles is felzárkózik melléjük. Párizs, az 1900-as és az 1924-es játékok helyszíne favoritnak számított a 2012-es pályázat során is, de meglepetést hozott a NOB-kongresszus szavazása, amelyen London nyert.

Tűzszekerek

Szebb centenáriuma nem is lehetne az 1924-es eseménynek, minthogy újra a francia fővárosba költözik a sportvilág 2024 júliusában. A mozikban minden idők legnézettebb olimpiájának számít a 99 évvel ezelőtti, igaz, nem az eredeti felvételekkel, hanem a négyszeres Oscar-díjas Tűzszekereknek köszönhetően. Az angol Harold Abrahams és a skót Eric Liddell felemelő történetét feldolgozó brit alkotást már a 2012-es londoni játékok során is beépítették a műsorba, a legkülönbözőbb formákban.

Roland Garros

Éppen 1924-ben váltak el hosszú időre az olimpia és a tenisz útjai, mígnem az 1980-as években újra találkoztak, még ütősebbé téve a játékok mezőnyét. Bár az olimpia rangját a sportágban továbbra is a Grand Slam-tornák mögé soroljuk, a tenisz legnagyobb sztárjai 1988 óta az olimpia fényét is megbecsülik, Stefan Edbergtől és Boris Beckertől Andre Agassin és Steffi Grafon át Roger Federerig és Novak Djokovicsig. A salakpályás tenisz közismert fővárosa pedig Párizs, így alakulhat ki egy újabb párhuzam a 2012-es londoni játékokkal: ahogyan Wimbledon füvén is lehetett olimpiát nyerni, úgy lehet majd a Stade Roland Garros salakján is.

Labdaházak

A francia királyok alatt épített labdaházak az egyetemes sporttörténelem fontos részei lettek, a leghíresebb pedig, a versailles-i Salle du jeu de paume XVI. Lajos alatt a francia forradalom kitörésében játszott kulcsszerepet. A Nemzetgyűlés 1789. június 20-án itt tette le a labdaházi esküt, az erő demonstrációjaként.

A labdajátékok uralkodói

Az már a XX. és még inkább XXI. század krónikájához tartozik, hogy a franciák milyen szinten űzik szinte az összes olimpiai labdajátékot, csapatsportokban világszinten a legsikeresebb nemzetnek számítanak. A két évvel ezelőtti tokiói játékokon győztek férfi és női kézilabdában, férfi röplabdában, döntőt játszottak férfi kosárlabdában és női rögbiben, bronzérmesek lettek női kosárlabdában. Labdarúgásban jelenleg már két vb-aranynál, két vb-ezüstnél és két vb-bronznál tartanak, a két Európa-bajnoki címük és az 1984-es olimpiai győzelmük mellett. A Párizs környéki futballakadémiák adják ma már a legtöbb játékost a világbajnokságokra, a 2024-es olimpiát pedig a Stade de France-ban nyitják meg, ahol az 1998-as vb-döntőben Zinédine Zidane és társai 3-0-ra megverték Brazíliát.

És ha ez még nem volna elég, akkor a jelenleg zajló fukuokai vizes világbajnokság egyértelműen megmutatta, hogy férfi vízilabdában is éremesélyes francia együttessel kell már számolnunk 2024-ben. A vb-negyeddöntőjében nagyon közel járt a gárda a spanyolok legyőzéséhez, három és fél perccel a vége előtt még két góllal vezetett, így majdnem szembe került a magyar válogatottal az elődöntőben.

Cyrano és a három testőr utódai

Párizs és Franciaország a vívás hazája, amit olyan regényhősök is táplálhatnak bennünk, mint Cyrano de Bergerac, vagy éppen Athos, Porthos, Aramis – és D’Artagnan. A régi dicsőség az újkori játékokon a páston él tovább, minden fegyvernemben. A legutóbbi, tokiói játékokon férfi tőrcsapatban és férfi párbajtőr egyéniben is francia arany született, utóbbiban Romain Cannone a fináléban Siklósi Gergelyt győzte le. Van miért visszavágni.

Tour de France

A Roland Garros mellett a hagyományosan párizsi befutóval záruló Tourt sem lehet kihagyni egy ilyen felsorolásból, bár a teniszhez hasonlóan az országúti kerékpározásban sem az olimpiai győzelem a legrangosabb siker.

A háromhetes francia körverseny királyai azonban rendre megcélozzák az egynapos olimpiai versenyen is az elsőséget, a kétszeres Tour de France-győztes szlovén Tadej Pogacar a 2021-es diadala után bronzérmet nyert a tokiói játékok mezőnyversenyében. Utóbbi az egész olimpiai program egyik leglátványosabb eseménye.

Kiemelt fotó: Getty Images