Három mesterhármas egy délutánon: a Premier League csodanapjai
Az ősz eleje Alan Shearer, Robbie Fowler és Tony Yeboah egykori mestermunkáját idézte: 1995. szeptember 23-án mindhárman elemükben voltak, de nemcsak a gólok mennyisége, hanem a minősége is emlékezetes.
Szeptember első szombat délutánján hárman is háromszor betaláltak az angol élvonalban: Evan Ferguson Brightonban egymaga verte el a Newcastle-t (3–1), Szon Hung Min a Burnley idegenbeli kiütése során vitte a prímet a Tottenhamben (2–5), míg Erling Haaland a Manchester City Fulham elleni hazai ötösében vállalt főszerepet (5–1). Ebből az alkalomból idézte fel a Planet Football 1995. szeptember 23-át, amelyen három nagy gólvágó szintén ugyanazon napon ért el mesterhármast – azaz egyikük mesternégyest! –, bevonulva a Premier League történetének aranyoldalaira. Az akkori nagy trió Alan Shearer (még éppen a Blackburn Rovers színeiben), Robbie Fowler a Liverpoolból és Tony Yeboah a Leeds Unitedből.
Alan Shearer: öt mesterhármas egyetlen szezonban
A legendás Shearer pályafutása csúcséveit élte, első három blackburni évében 93-szor zörgette meg a kaput, 1995-ben emlékezetes bajnoki címhez segítette a csapatát. 1996 nyarán már Newcastle-be tartva mutatta meg igazán önmagát Európának, amikor bronzérmes lett a válogatottal az angliai Európa-bajnokságon. A PL-címvédő Roversszel viszont nem zárt jó szezont, csupán a hetedik helyen kötött ki, más kérdés, hogy 31-szer betalált, és rekordot elérve öt mesterhármast hozott össze.
Az említett 95-ös őszi napon a Coventry City játékosainak életét keserítette meg (5–1). Egy vérbeli befejezőcsatár mesterműve lett az akkori produkciója, majd egy újabb gól előkészítésével hálálta meg a társaknak a közreműködést. Ezen a meccsen ünnepelte a 100. találatát a Blackburnben, de különlegesebb tény, hogy – a futballportál szerint – a liga története során először adta valamennyi gólpasszt ugyanaz a játékos: Mark Newell.
Robbie Fowler, Liverpool szülötte és neveltje
Legalább ilyen egyedi élményben lett része az Anfield Road közönségének a Bolton Wanderers elleni 5–2 során. A négyet vállaló Robbie Fowlernek gólpasszt adók itt ugyan váltogatták egymást, és köztük volt David James kapus is. Vagy éppen Steve McManaman, akinek szintén a következő évi kontinensbajnokság hozta meg a világhírt, amely később a Real Madridig repítette. 1995 szeptemberében mindössze huszonhárom éves volt, Szoboszlai Dominik októberben lesz ennyi.
Fowler pedig még csak húsznál tartott, a város szülötteként a Vörösök saját nevelésű játékosaként már tizenhét évesen profi szerződést kapott, és összesen kilenc évet húzott le a nagycsapat tagjaként – egykori Everton-drukkerként. Az ifjú titánok által fémjelzett 1995-96-os Pool a bajnokság egyik favoritjaként harmadik lett a Manchester United és a Newcastle mögött, miután a folytatásban csak erősebb védelmekkel találkozott, mint amilyen a Boltoné volt. Utóbbi a legtöbb gólt (71) kapva végül tökutolsóként zuhant ki a PL-ből.
Tony Yeboah, aki feledtette az álomszép első gólt
A Wimbledon sem vitte túlzásba a védekezést ezen a napon. A Leeds Unitedet fogadta, az Independent tudósítása, a kegyetlen angol humorból merítve, meg is jegyezte, hogy a yorkshire-eknek több helyzetük volt, mint ahányszor láttak már meleg vizet.
Ezzel együtt Carlton Palmer álomszép első góljáról aligha a wimbledoniak tehettek, ekkor még senki sem sejtette, hogy Tony Yeboah tartogat a meccsre egy még gyönyörűbbet, amellyel az angol futballtörténelembe is beírja magát. Klasszikus mesterhármasa nagy szezont vetített előre, de végül összesen tizenkét találattal lett házi gólkirály, a Leeds pedig két ötödik hely után visszacsúszott a tizenharmadik pozícióba a bajnokság végére. Éppen megelőzte a Wimbledont.
A Frankfurtból érkező ghánai Yeboah-nak ez volt az első éve Angliában, és majdnem az utolsó is, a következő szezon végén tért vissza Németországba, a Hamburghoz.
Kiemelt kép: Planet Football