Mi vezetett a Ferencváros Bajnokok Ligája-búcsújához?
A Ferencváros összesítésben 3–1-gyel alulmaradt a dán Midtjylland ellenében a Bajnokok Ligája 2024-2025-ös kiírásának harmadik selejtezőkörében. A Fradi mindkét mérkőzésen képes volt sok helyzetet kidolgozva, magasan letámadva több periódusban is kontroll alatt tartani az ellenfelét, azonban a közel 40 lövésből csak egyetlen egyet követően kellett a kapuból kiszednie a labdát a dán bajnok játékosainak, miközben ők könyörtelenül kihasználták a zöld-fehérek hibáit, gyengeségeit. De melyek voltak ezek és miben bízhatnak a ferencvárosiak a folytatásban?
Rögzített szituációk
Ugyan a Premier Leagueben szereplő Brentford FC és a SmartOdds vállalat tulajdonosa, Matthew Benham 2023-ban eladta a Midtjyllandot, a klub koncepciója nem változott meg. Azért sem, mert az adatelemzésből meggazdagodó brit üzletember továbbra is szolgáltatja a statisztikákat a dán csapatnak.
És mit mutatnak azok a bizonyos adatok? Röviden és tömören azt, hogy érdemes a rögzített szituációkra jelentős hangsúlyt fektetni. Láthatóan ezt a receptet a Midtjyllandnál Benham távozása után is követik. Ez pedig a Fradinak is jelentős kellemetlenséget jelentett. A Groupama Arénában megrendezett visszavágón a huszonötödik percet követően nagyrészt a szabadrúgásoknak, a szögleteknek és a tért ölelő bedobásoknak köszönhetően sikerült megtörni a Ferencváros kontrollját. A töredezett játék és a temérdek párharc egyértelműen a vendégeknek kedvezett. Ugyan gól nem született e szituációk után, mégis roppant hasznosnak bizonyultak, hiszen a dánok képesek voltak Dibusz Dénes kapuját huzamosabb ideig nyomás alatt tartani.
Letámadás
Az összecsapás első félidejének első részében a Ferencváros próbált az ellenfél védekező harmadában labdát szerezni. Jól működött a le -és visszatámadás is, ami nagyban hozzájárult a kontroll kialakításához.

Alekszandar Pesics a pályát a hosszanti tengelye mentén osztotta ketté és terelte az ellenfél belső védőjét az oldalvonal irányába, hogy ott be tudják szorítani. A dánok emiatt gyakran ívelésre kényszerültek, ám ezeket a labdákat Philippe Rommens vagy Mohamed Abu Fani többségében összegyűjtötte, így ismételten az FTC birtokolhatta a játékszert. Azonban a labda elleni játék minősége már az első félidő közepén elkezdett visszaesni, a Fradi nem presszingelt már olyan magasan és a második labdákat is egyre kevésbé sikerült hatékonyan összegyűjteni, ami azt eredményezte, hogy a magyar együttes kezéből kicsúszott az irányítás.
A taktikai faultok hiánya
A Ferencváros három kapott góljából kettőben is kulcsszerepet játszott a 30. percben becserélt fiatal, török származású szélső, Aral Simsir, aki mutatós szólóival sorra rázta le a védőket. Mindkét gólt megelőző szituációban lett volna lehetőség – kevésbé szabályos eszközökkel – megállítani őt, ám ezt a fradisták elmulasztották és végül nagy árat fizettek érte. A visszavágón született gól kifejezetten fájó, hiszen addig a Ferencváros a helyzeteket illetően óriási fölényben volt és leszámítva egy-két távoli próbálkozást, Dibusz kapuja abszolút nem forgott veszélyben.
A be nem vált cserék
Ugyan Pesicset a kezdőbe nevezte Pascal Jansen, mégiscsak meg kell jegyezni, hogy az elmúlt egy évben tőle látott teljesítmény alapján egyértelműen Varga Barnabás cseréjének számít, ám a magyar válogatott centerének sajnálatos sérülése miatt egyelőre a szerb támadóra kell támaszkodnia a holland trénernek. Azonban az első félidőben őt is elveszítették a zöld-fehérek, így érkezhetett Fortune Bassey, akiről e meccs után alighanem kijelenthető, hogy nem Ferencváros-szintű támadó.
A félidőben újabb változtatást hajtott végre Jansen, ekkor Cristian Ramírez helyére érkezett Botka Endre, aki egyáltalán nem tudott hozzátenni a mérkőzéshez. Egy félidő alatt 13-szor adta el a labdát és 55 százalékos hatékonysággal passzolt, amivel még Ramírezt is sikerült alulmúlnia, akit nem véletlenül hozott le a tréner.
A mérkőzés vége felé bevetett cseréket a kevés játékidő miatt már nehéz lenne értékelni, azonban azok a szerkezeti módosítások, amelyeket Jansen eszközölt, egészen kétségbeesettnek tűntek és csak ráerősítettek arra, amit a bekapott gól után egyre intenzívebben érzékelhettünk: a kapkodást, az ad-hoc megoldásokat. Persze méltányolandó, hogy láthatóan mindent és mindenkit megpróbált csatasorba állítani, azonban azok a lépések közül, hogy Adama Traorét középre vonta, hogy Rommenst védőként játszatta, illetve hogy Gruber Zsombort bal oldali szárnyvédő pozícióba cserélte be, egyik sem mondható sikeresnek.
Nem a Midtjylland elleni kiesés a probléma
Ha a valóság talaján állva értékelünk, azt láthattuk, hogy két hasonló erőt képviselő csapat állt egymással szemben, emiatt a kiesés súlyos szakmai hibaként aligha róható fel. Főleg, mert a Ferencváros akárhogyan is, de újraformálódik. Új vezetőedző jött, teljesen más a játékstílus. Időre van szükség, míg Jansen megvalósítja az elképzeléseit és a játékosok megszokják a merőben új típusú követelményeket. Azonban, ha a Ferencvárosnál is fennállna hosszú évek óta az a folytonosság, amely például a Midtjyllandnál megvan, tehát hasonló elképzelésekkel rendelkező edzők váltanák egymást a kispadon, akkor annyival olajozottabban működött volna már most is a rekordbajnok gépezete, hogy jóval nagyobb valószínűséggel továbbjuthattak volna. Sztanyiszlav Csercseszov és Dejan Sztankovics érája elpazarolt idő volt a Ferencváros játékfejlődésének szempontjából, ez pedig most „kérte meg az árát”. Kár érte, mivel idén nyáron nagyon jó esély mutatkozott a BL-főtábla elérésére, ráadásul az utóbbi évek legattraktívabb és talán a leginkább szórakoztató futballjával rukkolt elő a gárda.
Remény
Jansen a mérkőzést követő nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy
„nemzetközi szinten nehéz olyan mértékben kontrollálni ezeket a meccseket, mint ahogy szeretnénk, ezen még dolgoznunk kell.”
Ez egyértelműen mutatja, hogy a jövőt az eddigiekben is látott stílus mentén képzeli el. Reaktív harcmodor helyett kezdeményező fellépésre lehet számítani, ami mindenképpen fejlődési potenciállal kecsegtet.
A fejlődés bizonyos lépései, elemei már a dánok ellen is markánsan megmutatkoztak. Mindkét mérkőzésen a domináns periódusokban a bal oldalon kombinatív játékkal sikerült a tizenhatoson belülre jutni és onnan lövéseket generálni.

A bal oldalon a Ferencváros rendszeresen túltöltötte az oldalvonal melletti területet, ahonnan többször is sikerült megjátszani laposan a tizenhatos csücskénél helyezkedő támadót vagy tízest. A második félidő elején Mohamed Ali Ben Romdan, Botka, Abu Fani, Kristoffer Zachariassen és Bassey alakított ki egy ilyen játékhelyzetet, amelynek kulcseleme volt, hogy a nigériai csatár a védőt magával húzva elkezdett a kapu irányába mozogni, így egy nagyobb üres terület keletkezett, ahova Zachariassen be tudott mozogni. Abu Faninak pedig rutinfeladat az, hogy az ehhez hasonló passzokat pontosan véghez vigye.

Nem csak Zachariassent, hanem korábban Pesicset is többször sikerült hasonlóan előnyös helyzetben megjátszani, tehát egyértelműen látszik a játékelem tudatossága.
A Ferencváros ezúttal távol marad tehát a BL-küzdelmek további részétől, ám ha a játék szempontjából marad a janseni úton, a játékospolitikát pedig a Hajnal Tamás féle ösvényen tartja, akkor a következő években akár rendszeres BL-csoportkörös résztvevővé válhat.
A magyar bajnok az Európa-liga rájátszásában folytatja a nemzetközi kupaszereplést, ellenfele a feröeri KÍ Klaksvík és a bosnyák FK Borac párharcának továbbjutója lesz. A két csapat Feröeren lejátszott mérkőzésén 2–1-es hazai siker született, a visszavágóra csütörtökön kerül sor. Az északi gárda neve kellemetlen emlékeket idézhet meg, egy éve a BL első selejtezőkörében búcsúztatták a Ferencvárost.
KORÁBBI ANYAGAINK A TÉMÁBAN:
• A dán mintaklub került a Ferencváros útjába
• Miért volt nagyon biztató Pascal Jansen Fradija a walesi bajnok ellen?
• „A Ferencváros megtisztelt minket” – brit lapszemle az FTC–The New Saints BL-selejtező után
Kiemelt kép: Hegedüs Róbert | MTI