A 8 kézilabdás nemzet, amelynek férfi és női vonalon is hatalmas éve lehet az olimpiai kvótával

Magyarok: a riói mélyponttól az Eiffel-toronyig

Ami a bojkottált 1984-es olimpiáig természetes volt, az ma már nagy fegyverténynek számít, vagyis az, hogy a férfi és a női kézilabda-válogatottunk is kvótát szerzett az ötkarikás játékokra. A sportág kispályás változata a hetvenes években került a műsorra, 1972-ben Münchenben még csak a férfiak küzdhettek, négy évvel később Montrealban már a nők is. A két nem válogatottja között nagy szakadék hazánkban talán csak a nyolcvanas évek második felében tátongott, amikor a férfiak a fénykorukat élték a vb-ezüsttel, míg a nők a harmadik vonalból, a C-csoportos világbajnokságról kapaszkodtak vissza. A nők kétezres évek eleji aranykora idején a férfiak éltek meg nehéz éveket, de nem gyengültek le, az athéni szereplésre a hölgyekkel együtt jogot szereztek, végül ők negyedikek, a nők ötödikek lettek. Akkor, két évtizeddel Los Angeles után jött össze a dupla kvóta – majd megint eltelt két évtized, amelyben legfeljebb az egyik nemzeti csapatunk jutott ki a nyári játékokra. Rióba pedig egyik sem.

Franciák: kettős aranyesély

A fentiek is mutatják, amit a világversenyeket látva pontosan érzünk: hogy az európai rivalizáció kiszélesedésével az olimpiai kijutás mekkora kihívás lett. Az erőviszonyok alakulása miatt 2024-ben a 2004-esnél is nagyobb tettnek minősül, hogy ott lehetünk mindkét nemnél a tizenkettes mezőnyben. A XXI. század legsikeresebb nemzeteinél sem mondható általánosnak ez a jelenség, nagyon nem, így kimondottan újszerű, hogy nyolc ország is két-két csapattal tud majd jelen lenni Párizsban.

A franciáknak házigazdaként ugyan kvalifikálni sem kellett, de férfi- és női olimpiai címvédőként nem is lett volna megerőltető. Amióta világszínvonalon űzik ezt a sportágat – vagyis az 1990-es évek óta –, beletartoznak azoknak az országoknak a szűk táborába, amelyek mindkét vonalon törzstagnak számítanak a játékokon.

Skandinávok: kettős éremesély

Ami messze nem mondható el például a dánokról, akik a nyáron szintén két aranyért utaznak majd Franciaország szívébe. A Los Angeles-i csonka olimpia negyedik helye után férfiválogatottjuk negyed évszázadon át nem tudott kvalifikációt szerezni, 2008-ra pedig, mire beérett Mikkel Hansen nemzedéke, a világverő női válogatottjuk hatalmas gödörbe került. Sorozatban három olimpia arany után évtizedekre kiírta magát a szűk elitből, háromszor is hiányzott a játékokról, Athéntől Párizsig csak Londonba jutott el (ott is csak a csoportkörig).

Ha még északabbra tekintünk, Norvégia is megpályázhat két érmet Párizsban, de a két nem csupán az elmúlt években került hasonló szintre. Míg a hölgyek majdnem negyven éve stabilan a top 3 egyikének számítanak (1988 óta kilenc olimpián hétszer (!!!) felléptek a dobogóra), a férficsapatnak nemhogy medálja nincs még, de olimpiai szereplést is alig tud felsorolni. A kispályás kézilabdázás debütálásán, Münchenben még ott volt, majd 2021-ig, Tokióig semmi.

A kettős éremesélyhez a harmadik skandináv nagyhatalomban, Svédországban sem szokhattak hozzá. Itt történelmileg a férfiak számítanak a vezető erőnek, négy olimpiai ezüsttel. A nők eddig csak egyszer, mégpedig legutóbb játszhattak a dobogóért, 2008 óta viszont mindig kvótát szereztek. Azelőtt ez egyszer sem sikerült.

A bronzgyűjtő spanyoloktól a szerencsés szlovénekig

A legnagyobb bronzgyűjtőknél, a spanyoloknál is hagyományosan a férfiak jelentik a nagyobb erőt, (bronz)érmekben 4–1-re vezetnek honfitársnőik előtt, ugyanakkor ebben a században már mindkét válogatottjuk állandó szereplőnek számít, csupán egy-egy alkalommal kellett távolmaradnia valamelyiknek.

Koedukált kézibirodalomnak számít Németország is, itt viszont az ezredforduló óta lett óriási a különbség a férfi és a női vonal sikeressége között. Míg egykor az NDK mindkét szakágban az uralkodók közé számított, az egységes Németországban a nők válogatott szinten annyira leszakadtak, hogy 1996 óta csupán a második szereplésük lesz a mostani.

A párizsi mezőny legnagyobb szenzációja viszont Szlovénia, részben az ellentmondásos kvalifikációs rendszernek köszönhetően. A férfiválogatott világbajnoki 10-ikként a legkönnyebb selejtezős csoportba került (éppúgy, mint a magyar nők), csupán egy európai ellenfelet kapott, a spanyolországi tornán pedig iszonyatosan megizzadt Brazília ellen. Ezzel együtt a játékosállománya vagy éppen az idei Eb-6. helyezése alapján ott a helye a játékokon. A szerencsefaktor viszont a hölgyeknél is jelen volt, akik valahogy úgy jutottak el a selejtezőig, ahogy a magyar hölgyek Tokió előtt. A decemberi olimpiai kvalifikációs vb-n csak a 11. helyen kötöttek ki, de az ellenlábasok eredményének alakulásával utólag a 2022-es kontinensbajnokság 8. helye sokat ért. Ezek után a németországi selejtezőtornán sikerült felülmúlni a magasabbra értékelt, több sebből vérző Montenegrót, az ország történelme során így Párizs jelenti a premiert Szlovénia női csapatának.

Horvátok: majdnem

A délszláv régióban járva meg kell említenünk még egy országot, amely közel állt a kettős kvótához. A decemberi női vb középdöntőjének utolsó meccsén Horvátország biztos nyerésre állt, ám Magyarország bemutatta minden idők egyik legnagyobb és legfontosabb fordítását. Így az utolsó pillanatban pontokban megelőzte az ellenfelet, amely döntetlennel is negyeddöntős lett volna és a selejtezőben folytathatta volna (a szlovénok és a németek ellen). Ebben az esetben Montenegró kiszorult volna a legjobb nyolc közül, de éppen a kvalifikációs rendszer furcsasága miatt a selejtezőcsoportban gyakorlatilag csupán Japánt és Nagy-Britanniát kellett volna felülmúlnia Párizsért.

Ezt a jogot azonban a magyarok harcolták ki maguknak, így a nyári játékon napról napra felváltva szurkolhatunk majd hol a női, hol a férfiválogatottunknak.  

Csoportbeosztás, férfiak

A-csoport: Spanyolország, Horvátország, Németország, Szlovénia, Svédország, Japán

B-csoport: Dánia, Norvégia, MAGYARORSZÁG, Franciaország, Egyiptom, Argentína

Csoportbeosztás, nők

A-csoport: Norvégia, Németország, Szlovénia, Svédország, Dánia, Dél-Korea

B-csoport: MAGYARORSZÁG, Hollandia, Spanyolország, Franciaország, Brazília, Angola

Kiemelt fotó: Magyar kézilabda-válogatott Facebook