Minden második Copa Américán a rendező ország válogatottja diadalmaskodik

A Campeonato Sudamericano (Dél-Amerika-bajnokság) a legrégibb nemzetközi futballtorna a világon, amelyen válogatottak versenyeznek. Az első kiírása 1916-ban történt – 14 évvel az első világbajnokság előtt. A kontinenstornát rendszertelen időközönként, változó létszámmal bonyolították le, kezdetben körmérkőzéses rendszerben.

Amikor a házigazda révbe ért

A 47 eddig megrendezett torna közül 44-et bonyolítottak le egy adott országban, a másik három alkalommal oda-visszavágós rendszerben zajlott a versengés.

Az eddigi 44 külön helyszínen tartott Copa América fele, 22 a házigazda válogatott végső győzelmével zárult.

A 15 első helyével holtversenyben rekordernek számító Uruguay mind a hét alkalommal megnyerte a viadalt, amikor rendező volt. A Celeste 1917-ben, 1923-ban, 1924-ben, 1942-ben, 1956-ban, 1967-ben és 1995-ben egyaránt hazai környezetben emelhette magasba a kontinens legjobbjának járó trófeát.

A legtöbb rendezéssel büszkélkedő, szintén 15-szörös győztes Argentína az eddigi kilenc alkalomból hatszor diadalmaskodott odahaza azt követően, hogy az első, 1916-os tornát nem tudta megnyerni. A gauchók ezt követően az 1921-es, az 1925-ös, az 1929-es, az 1937-es, az 1946-os és az 1959-es siker jóvoltából egymás után hatszor nyertek rendezőként, majd a legutolsó két esetben megint nem jártak sikerrel.

Brazília az eddigi hat rendezése közül ötször megnyerte a Copa Américát, miután csak a legutolsó esetben, 2021-ben vesztette el a döntőt az 1919-es, az 1922-es, az 1949-es, az 1989-es és a 2019-es végső siker után.

Eközben Chile hét nekifutásból eddig egyszer ért fel a trónra, amikor 2015-ben elhódította története első kontinensbajnoki címét. Peru a hat hazai rendezésű torna közül a harmadikat nyerte meg 1939-ben ugyancsak az első trófeáját megszerezve. Bolívia 1963-ban, Kolumbia 2001-ben egyaránt házigazdaként hódította el az első és eddigi utolsó Copa-címét.

(Forrás: standard.co.uk)

Amikor nem sikerült

A fentiekből is látszik, hogy Uruguay még nem hibázott rendezőként és Brazília is csak egyszer nem nyerte meg a viadalt, ha ő adott otthont az eseménynek.

Argentína a hat aranyérme mellett háromszor lemaradt az első helyről rendezőként – mindhárom alkalommal Uruguay lett a végső győztes, ha az argentinok nem nyerték meg a hazai rendezésű viadalt. Eközben az argentinok 1916-ban másodikok, 1987-ben negyedikek lettek, míg a 2011-es otthoni tornán már a negyeddöntőben kiestek a későbbi győztessel szemben elvesztett tizenegyespárbajban.

Chile 2015-ös sikerét megelőzően már hat alkalommal adott otthont a tornának, melyeken egyszer második, négyszer harmadik, egyszer pedig negyedik lett.

Peru összesen hatszor volt házigazdája a tornának, ebből az 1939-es végső győzelme előtt kétszer harmadik lett (1927 és 1935), míg 1957-ben a negyedik, 1953-ban az ötödik helyen végzett, 2004-ben pedig a negyeddöntő jelentette a végállomást.

Bolívia eddig kétszer adott otthont a kontinensviadalnak, és a két legjobb eredményét rendezőként érte el, miután az 1963-as győzelem mellett 1997-ben ezüstérmet szerzett.

A 2024-es torna eredeti rendezője, a gazdasági okokból visszalépő Ecuador korábban háromszor volt házigazdája a Copának, az eddigi legjobb eredménye a negyedik helyezés volt az 1959-es második és az 1993-as tornán.

Az egyszeri rendezők közül Paraguay 1999-ben a negyeddöntőben búcsúzott, Kolumbia megnyerte a 2001-es viadalt, Venezuela pedig 2007-ben szintén a negyeddöntőig jutott.

Az eddigi egyetlen nem dél-amerikai rendező az Egyesült Államok volt a 2016-os centenáriumi tornán, ahol a házigazda a negyedik helyen végzett. Az idei tornának ugyancsak az amerikaiak biztosítanak helyszínt, és a nyolc évvel ezelőttihez hasonlóan ismét 16 csapat indul.

Mi a helyzet a többi kontinensen?

Az Európa-bajnokságokat tekintve eddig háromszor diadalmaskodott a házigazda a lehetséges 15 esetből. (Ebbe csak az egy vagy két ország által megrendezett tornákat számoltuk, a 2021-es viadalt nem.) Ezek közül ráadásul a spanyolok 1964-es és az olaszok 1968-as diadala egy-egy négyesdöntő megnyerésével valósult meg. A mostani lebonyolításban házigazdaként egyedül Franciaország lett Európa-bajnok 1984-ben.

Az Afrika-kupán már jóval inkább szembetűnő a házigazda dominanciája, hiszen a 34 tornából 12-szer a rendező diadalmaskodott – Egyiptom és Ghána egyaránt két-két alkalommal ünnepelhetett saját közönsége előtt.

Az Ázsia-kupán nyolc alkalommal tartotta otthon az aranyérmet a házigazda a lehetséges 18 esetből. A legeredményesebb házigazda Irán az 1968-as és 1976-os sikerével, de például Japán, a Koreai Köztársaság, Ausztrália és Katar is győzött már rendezőként.

A CONCACAF Arany-kupán kicsit csalóka a kép, mert egy kanadai győzelemtől eltekintve csak az Egyesült Államok vagy Mexikó nyerte meg a viadalt, ráadásul valamilyen formában az eddigi összeset az Egyesült Államokban rendezték. Így még nem is számít soknak, hogy a 17 tornából kilencszer a rendező nyert, ám ezekből kettőt az Egyesült Államok és Mexikó koprodukcióban rendezett.

A rend kedvéért azt is jegyezük meg, hogy az OFC Nemzetek Kupáján kilencből három alkalommal nyert a rendező: Új-Zéland kétszer, Ausztrália egyszer örülhetett.

A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője. További érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:

https://futballtango.blog.hu/

Kiemelt fotó: El País