Másodszor küzd tizenhat válogatott a dél-amerikai kontinens trónjáért

A több mint százéves múltra visszatekintő Copa Américát másodszor rendezik meg az Egyesült Államokban, miután 2016-ban ugyancsak 16 csapattal itt tartották meg a centenáriumi tornát. Nyolc évvel ezelőtt Chile tizenegyesrúgásokkal megverte Argentínát a döntőben, azóta 2019-ben Brazília, 2021-ben pedig az argentinok hódították el a kontinens legjobbjának járó trófeát.

Az eddigi 47 tornán a tíz dél-amerikai országból nyolc elhódította már a végső győztesnek járó trófeát, csak Ecuador és Venezuela nem nyert még soha. A 47 kiosztott aranyérem közül a legtöbbet Argentína és Uruguay gyűjtötte be, 15-15 alkalommal zárt az élen, míg Brazília kilencszer nyerte meg a versengést, Paraguay, Chile és Peru két-két, Kolumbia és Bolívia egy-egy első hellyel büszkélkedik.

Az argentinok esélyesek, a brazilok felszabadultak lehetnek

A címvédő Argentína előzetesen a kontinenstorna legnagyobb esélyese. Lionel Scaloni csapata a három évvel ezelőtti Copára még „nyeretlenül”, trófeákra éhesen készült és az emlékezetes győzelemmel egy 28 éven át tartó sikertelenségi sorozatot szakított meg. A szövetségi kapitány szemlélete által új alapokra helyezett Albiceleste azóta az Európa-bajnok Olaszország legyőzésével elhódította az Interkontinentális Szuperkupát, és a vesztes rajt ellenére nagyszerű menetelés végén megnyerte a katari világbajnokságot 2022 decemberében. Az idén nyáron már a 37. születésnapját ünneplő Lionel Messi csak a vb-cím miatt folytatja válogatottbeli szereplését, elmondása szerint minden korábbinál felszabadultabban, teher nélkül futballozhat az összes lehetséges cím elhódítása után. Noha mindent megnyertek, az argentin válogatott tagjai a dél-amerikai vb-selejtezőkön is sikeréhesen futballoztak – hatból öt győzelemmel vezetik a kvalifikációt, miközben Brazíliát is legyőzték idegenben. Múlt novemberben Scaloni a személyes motiváció hiányáról beszélt, ám úgy tűnik, hogy ez visszatért, és a vb-címvédő sikerkapitánya legutóbb már a teljes elszántságáról biztosította a sajtó képviselőit. Az argentin válogatott keretében öt változás történt a világbajnoksághoz képest, a fiatalabbak közül Alejandro Garnacho és Valentín Carboni akár már a Copán új színt vihet a csapat játékába.

CIKKAJÁNLÓ:

• Rekordok és legendák a Copa América történelméből

• Biztosan argentin fölényt hoz a Copa América – a kispadokon

• Hogyan lett a Copa América a világ első kontinenstornája?

• A Copa América legemlékezetesebb döntői

A világbajnokság óta eltelt másfél évben már a harmadik különböző szövetségi kapitány irányítja a brazil válogatottat, miután a tavaly három meccsre beugró Ramón Menezes után Fernando Diniz eredménytelenül vezette a csapatot a vb-selejtezőkön. A Selecao sorozatban három vereséggel szégyenszemre csak hatodik a tízcsapatos mezőnyben a kvalifikáció harmadánál. Januárban a rutinos Dorival Júnior vette át a gyeplőt, aki eddig ugyan csak felkészülési mérkőzésen vezette a csapatot, ám határozott elképzelései vannak a jövőről és a kezei alatt már jóval egészségesebb képet mutatott a brazil válogatott.

Egy hosszan elhúzódó sérülés miatt nem számíthatnak Neymar játékára, a kapitány pedig bátran nyúl az otthon játszókhoz, miközben a megszokott szereplők mellett egyre fontosabb szerep hárulhat a berobbanó Endrickre vagy éppen a Gironával remek idényt futó Sávióra. Több kritika érte az új kapitányt azért, mert „sok a fiatal a keretben”, és a megszokottnál talán kevesebb sztárt nevezett a Copára – még Ronaldinho is megszólalt a témában. Tény, a világbajnokságra nevezett, szintén 26 fős keretből mindössze 11-en maradtak a Copára, az átlagéletkor pedig 27,88-ról 25,65-re csökkent.

Neymaron kívül nincs már ott Thiago Silva és Dani Alves, ez az életkorukból, illetve utóbbi börtönbüntetéséből adódóan egyáltalán nem meglepő, az ifjabbak közül pedig ezúttal nem kapott meghívót Casemiro, Fred, Richarlison, Fabinho, Gabriel Jesus, Antony és a sérült Ederson kapus sem. Ám azért ha jobban megnézzük a névsort, így is tele van remek játékosokkal a keret, ráadásul ez a garnitúra a 2026-os világbajnokságra még inkább beérhet, míg a fent említett, nagyobb nevű játékosok egy része (Casemiro, Fred, Fabinho) akkora már túlságosan idős is lenne. Az utóbbi mérkőzéseken ráadásul a játék összképe sem volt ijesztő, ez a garnitúra pedig akár még erőt is meríthet abból, hogy megmutassa a kétkedőknek, a mostani csapat is képes legalább úgy szerepelni, mint a közvetlen elődök (a tavaly előtti vb Brazíliának a horvátok ellen tizenegyesekkel elveszített negyeddöntővel zárult le, amely csalódást jelentett). A brazil válogatottnál ilyet nem nagyon lehet kijelenteni, ám valamennyire azért jelen helyzetben igaz: az esélyesség terhe most nem nyomja a vállakat.

Akik még odaérhetnek

A dél-amerikai világbajnoki selejtezőkön mutatott folyamatosan javuló forma láttán kijelenthetjük, hogy Marcelo Bielsa megtalálta a csapatát Uruguay szövetségi kapitányaként. Azok után, hogy egymás után két meccsen pontot vesztettek, tavaly októberben Brazíliát, egy hónappal később pedig Argentínát múlták felül végig rendkívül kiforrott, lendületes fizikai játékkal – már tudják, hogyan kell legyőzni a legnagyobb ellenfeleket. A 15-szörös Copa-győztes Celeste így az argentinok mögött második helyen áll a kvalifikációban. A tizenhárom évvel ezelőtti, utolsó kontinensbajnok csapatból a veterán Luis Suárez maradt hírmondónak, miután a közelmúltban Edinson Cavani bejelentette, hogy nem lép pályára többet a válogatottban. Az Inter Miami csillagára valószínűleg már inkább csak kiegészítő szerep várhat, a csapat első számú gólfelelőse a Mexikó elleni felkészülési meccsen triplázó Darwin Núnez lehet, akinek többek közt Federico Valverde és Nicolás De La Cruz segítheti a boldogulását. Amennyiben Bielsa csapata még inkább összeérik, a végső győzelemre is esélyes lehet az idei Copa Américán.

A rendező Egyesült Államok válogatottja elszántan készült a Copára, azzal a nem titkolt céllal, hogy a legjobbak dolgát is megnehezítse. Ám van még mit csiszolni, hiszen a legutóbbi felkészülési mérkőzéseken jelentős problémákkal küzdöttek, Kolumbia ellen védelmi hibákkal szaladtak bele méretes fiaskóba, Brazília ellen pedig védekezésre kényszerülve húzták ki a döntetlent. Gregg Berhalter csapatának a mezőnyjátékban mindenképpen javulnia kell, egyelőre finoman szólva sem gördülékeny a csapat játéka. Christian Pulisic csapatkapitány mellett első sorban Timothy Weah és Giovanni Reyna hatékony közreműködésére lenne szükségük támadásban.

Az előző világbajnokságról lemaradó Kolumbia az elmúlt két évben, Néstor Lorenzo kinevezése óta veretlen volt. Az argentin szakember irányításával 20 meccsből tizenötöt megnyertek, és a 2026-os vb-selejtezőkben is ők az egyedüli veretlen dél-amerikai csapat, ráadásul tavaly novemberben a brazilokat is legyőzték. A „kávékészítők” a legutóbbi felkészülési meccseken is egy rendkívül kompakt csapat benyomását keltették, amelynek első számú sztárja a Liverpool csillaga, Luis Díaz lett. A válogatottban még James Rodríguez is képes a legszebb napjait idéző formában játszani, miközben a gólokért leginkább Rafael Santos Borré és Miguel Borja felelhet. Az elmúlt időszakban már bizonyították, hogy mennyire nehéz legyőzni őket, így akár a mezőny legjobb csapatai számára is megoldhatatlan feladatot jelenthetnek majd a tornán, joggal bízhatnak hosszú menetelésben.

A többi ellenfélről

Az argentinok csoportjába került a legjobb éveit mostanában egyaránt alulmúló Chile és Peru, valamint a meglepetésre készülő Kanada. Közös vonás a három válogatottban, hogy mindegyikük a közelmúltban váltott kapitányt. A Copa Américát 2015-ben és 2016-ban – az argentinok legyőzésével – megnyerő La Roja gyengén szerepelt Eduardo Berizzo kezei alatt a vb-selejtezőkön, így az argentin trénert honfitársa, a rutinos Ricardo Gareca váltotta, aki korábban hét éven át Peru szövetségi kapitánya volt. A chilei válogatott keretében megkezdődött az indokolt fiatalítás, olyan veterán játékosok maradnak le a tornáról, mint Arturo Vidal vagy Gary Medel, így a 41 évesen a torna legidősebb játékosának számító Claudio Bravo, valamint Alexis Sánchez mellett jobbára már a fiatalabbakban bízhatnak.

A dél-amerikai vb-selejtezőkön hat forduló után egyedüliként nyeretlen „inkáknál” az uruguayi Jorge Fossati vette át a közelmúltban az irányítást. Az új karmester számtalan rutinos labdarúgóban bízik, a csatársorban leginkább a 40 éves Paolo Guerrero és az egykori olasz másodosztályú gólkirály Gianluca Lapadula játékára támaszkodhat.

Kanada válogatottja az elmúlt évtizedben – a gyengécske helyi bajnokság ellenére – egyértelműen felfutó ágban van. Nagyban köszönhető ez a nemzeti csapatot 2018 és 2023 között vezető angol edzőnek, John Herdmannek, aki a 2022-es vb-re is eljuttatta a „juharleveleseket”. Ez volt az észak-amerikai ország második világbajnoki részvétele, először 1986-ban jutottak ki, amely számunkra is emlékezetes, hiszen a magyar válogatott egy csoportban szerepelt velük. (Korábban egyébként Herdman futtatta fel a női labdarúgást is az országban, 2011 és 2018 között velük dolgozott, az igazi sikert, a 2020-as olimpiai bajnoki címet pedig már az utóddal, Kenneth Heiner-Möllerrel érték el.)

De térjünk vissza a jelenlegi, Copa-résztvevő férfi együttesre, amelynek a vezetését a torna előtt vette át az amerikai Jesse Marsch, azonban a csapat eddig meglehetősen kétarcúnak bizonyult. A kanadaiak abban bíznak, hogy Alphonso Davies és Jonathan David jelenléte elég lehet ahhoz, hogy felvegyék a kesztyűt a dél-amerikai válogatottakkal.

A B-csoport hozhatja a leginkább kiegyenlített küzdelmet, mivel ott egyetlen kiemelkedő válogatottat sem találunk. A Jaime Lozano irányításával átalakuló mexikói válogatott a tavalyi Arany-kupa győzteseként alkotna maradandót a Copán, míg a Félix Sánchez vezetésével egyre ígéretesebben fejlődő és egyre több minőségi játékost Európába delegáló Ecuador is pályázik a titkos esélyes titulusra. Az utánpótlásban elért sikerek ellenére a felnőttek közt gyengélkedő Venezuela története első vb-szereplésére hajt, most pedig a Copán alkotna nagyot Fernando Bastista csapata, miközben Jamaica számtalan Nagy-Britannia területén légióskodó játékossal és izlandi(!) szövetségi kapitánnyal a fedélzeten száll harcba.

Az Egyesült Államok és Uruguay csoportellenfelei között két jóval szerényebb képességű csapatot találunk Panama és Bolívia révén. Ugyan Thomas Christiansen kapitánysága alatt a közép-amerikai ország csapata tavaly ezüstérmes lett az Arany-kupán, azóta lényegesen szerényebb eredményeket ért el, a bolíviaiak pedig legfeljebb a magaslati körülményekben bízhatnának hazai pályán, egyébként az egész mezőny leggyengébb csapata lehetnek, ráadásul már Marcelo Martins Moreno játékára sem számíthatnak.

Eközben Brazília és Kolumbia társaságában Paraguay és Costa Rica szerepelhet a D-csoportban. Az Albirroja éléről tavaly szeptemberben menesztették Guillermo Barros Schelottót, de egyelőre Daniel Garnero irányításával sem történt jelentős javulás – Paraguay hat mérkőzésen egyetlen árva gólt szerzett a vb-selejtezőkön, miközben az amerikai kontinensen futballozók mellett Miguel Almirón és Julio Enciso személyében PL-sztárokat vonultat fel. Keylor Navas a közelmúltban elköszönt a válogatottól, így a Costa Rica-i nemzeti csapat kerete az egykori szépreményű, Joel Campbellt is beleértve jórészt az otthon játszókra épül.

A torna lehetséges felfedezettjei

Több olyan játékos tűnhet fel, elsősorban a kisebb válogatottaknál, aki számára az idei Copa América hozhatja el a várva várt nagy áttörést. A fentebb már említett fiatalabb játékosokon kívül a chileieknél Marcelino Núnez és Dario Osorio, az ecuadoriaknál a Chelsea-vel előszerződést kötő Kendry Páez és Alan Minda, a peruiaknál Jesús Castillo, a mexikóiaknál a frissen honosított Julián Quinones, a kolumbiaiaknál Richard Riós, míg a bolíviaiaknál Ramiro Vaca játékára lesz érdemes megkülönbözetett figyelmet fordítani.

Az idei Copa Américát – magyar idő szerint – június 21-től július 15-ig rendezik meg az Egyesült Államokban. A viadal mérkőzéseinek 13 amerikai város 14 stadionja ad majd otthont, a nyitómeccset – a magyarországi időzónában – június 21-én hajnali 2 órakor Atlantában Argentína és Kanada játssza, míg a torna döntőjét Miamiban rendezik majd. A kontinenstorna küzdelmeit az ARENA4 és a MATCH4 sporttelevíziók, valamint a NET4+ streaming szolgáltató közvetíti élőben, magyar kommentárral.

A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője. További érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:

https://futballtango.blog.hu/

Kiemelt kép: Copa América