Újabb osztrák edző a Premier League-ben – Oliver Glasner veszi át a Crystal Palace irányítását

Nem gyakoriak az osztrák edzők a Premier League-ben, hiszen Glasner Ralph Hasenhüttl után mindössze a második tréner az alpesi országból, aki kispadhoz jut a Premier League-ben. Hasenhüttl 2018 és 2022 között irányította az akkor még élvonalbeli Southamptont. Az ő neve leginkább onnan lehet ismerős, hogy 2016-ban feljuttatta az Ingolstadtot Bundesligába, majd ezüstéremig vezette az RB Leipziget.

Hasenhüttl volt tehát az első osztrák edző a Premier League-ben, és őt követi most Glasner, aki következetes munkával, többek között egy Európa-liga-trófeával a háta mögött, tulajdonképpen az osztrák futballszakma zászlóvivője Európában. Glasner tavaly júniusban távozott sikerei helyszínéről Frankfurtból, azóta várt a számára megfelelő ajánlatra. A Bundesligában és az európai színtéren elért sikereivel komoly elismertséget vívott ki magának, tavasszal állítólag a Tottenham Hotspur is érdeklődött iránta. Végül is a Crystal Palace mellett döntött, ahol első hónapjaiban a bennmaradás kivívása lesz a cél.

Glasner útja Angliába

A Salzburgban született 49 éves tréner játékosként nem igazán volt kiemelkedő, viszont megbízható teljesítménye miatt mégis 410 mérkőzésen szerepelt az osztrák élvonalban. Szinte az egész pályafutását az SV Riednél töltötte, ahová később még visszatért. Karrierje 2011 augusztusában drámai körülmények között ért véget, miután egy agyvérzést követően életmentő műtétet kellett végrehajtani rajta. Szerencsére az operáció sikeres volt, így Glasner 2012-ben már az edzői pálya felé nyitott, amellyel már most jóval magasabbra jutott, mint játékosként. Több sikeres trénerhez hasonlóan ő is a salzburgi Red Bull-akadémián sajátíthatta el az alapokat, szűk két évig segítette a ma a Benficát irányító Roger Schmidt munkáját.

2014-ben tulajdonképpen hazatért Riedbe, ahol először tapasztalta meg a vezetőedzői munkakört. A csapatot végül simán benntartotta az élvonalban, 2015 nyarán azonban mégis úgy döntött, hogy egy másodosztályú ajánlatot fogad el. Felső-Ausztriában maradt, ugyanis a 2011-es harmadosztályba való visszasorolás után lassan talpra álló LASK Linznél vállalt munkát. Itt egy dupla szerepkört vett a nyakába, hiszen a vezetőedzői feladatok mellett a sportigazgatói teendőket is ellátta.

Ekkor még aligha gondolta volna bárki, hogy a kis linzi együttes milyen magasságokba jut majd el. Glasner viszont nem ismert lehetetlent, két éven belül összeállította annak a csapatnak a magját, amely aztán 2017-ben feljutott az élvonalba. A Glasner vezette linzi projekt azonban itt még messze nem állt meg. Már újoncként az európai kupaindulást jelentő negyedik helyen zárt a LASK, majd a 2018–2019-es szezonra már stabilan második erővé vált Ausztriában a Salzburg mögött. Glasner tehát a másodosztályból Európáig juttatta a linzieket, ez a teljesítmény pedig már Németországban sem maradt rejtve.

2019 nyarán a VfL Wolfsburg szerződtette, amellyel először egy eléggé középszerű szezont produkált, de aztán sikerült az áttörés. A 2015-ös bajnoki ezüstérem és kupagyőzelem (DFB-Pokal) után az élvonalból is majdnem kieső klub Glasner irányításával újra a tűz közelébe került. Egy rendkívül masszív együttest faragott a Wolfsburgból, amelyet egészen a Bajnokok Ligája-indulást jelentő negyedik helyig vezetett. Ennek ellenére nem volt maradása, miután a keretépítés kapcsán csúnyán összekülönbözött Jörg Schmadtke klubigazgatóval.

2021 nyarán a komoly átalakulásokon áteső Eintracht Frankfurt irányítását vette át honfitársától, Adolf „Adi” Hüttertől. Bár az Eintracht a bajnokságban egy eléggé gyenge szezont futott, ezt a szurkolók bőven megbocsátották, Glasner ugyanis egy igazán emlékezetes Európa-liga meneteléssel ajándékozta meg őket. A tréner kifejezetten jól alkalmazkodott a foghíjas keret adottságaihoz és bevált az a döntés, hogy a fő hangsúlyt a nemzetközi mérkőzésekre fektette. Többek között az FC Barcelonát is búcsúztatva a frankfurtiak megnyerték a sorozatot, a döntőben tizenegyesekkel győzték le a Rangerst. Ez 42 év után a klub első nemzetközi trófeája volt, Glasner pedig osztrákként szintén komoly elismerést mondhatott magáénak. A

Hamburgot 1983-ban BEK-győzelemig vezető edzőlegenda, az osztrák nemzeti stadion névadója, Ernst Happel után ő lett az első osztrák edző, aki nemzetközi kupát nyert.

Glasner komoly tettet vitt végbe Frankfurtban (Forrás: Imago)

Az első ránézésre kissé szürke személyiségű edző igazi közönségkedvencé vált Frankfurtban, de itt sem tudott hosszú ideig megragadni. A 2022–2023-as szezonban hiába állt sokáig a Bundesliga élmezőnyében és jutott a Bajnokok Ligájában a nyolcaddöntőig az Eintracht, a tavasz látványos visszaesést hozott. Nyilvánvalóvá vált, hogy a keret, főleg a védelemben túl szűk, aminek Glasner nyilvánosan is hangot adott. A viszonya elmérgesedett a frankfurti vezetőkkel, így 2023 nyarán távozott, miután a csapat bejutott a kupadöntőbe. Azon kívül, hogy az átigazolási kívánságai nem teljesültek, a klubvezetőkkel való összetűzéseiben az is szerepet játszhatott, hogy a LASK Linznél négy évig sportigazgatóként is tevékenykedett, így talán túl sok beleszólást követelt magának egyéb ügyekben is.

Nyolc hónap kényszerpihenő után most ismét munkába állhat, méghozzá ezúttal Londonban. A Premier League-ben köztudottan jóval nagyobb bevételei vannak a kluboknak, mint a Bundesligában, így lehet, hogy itt már az általa kívánt játékosokat is könnyebben fogják leigazolni.

A londoni körülmények

Glasner elmondása szerint a Crystal Palace-szal már ősz óta kapcsolatban állt, előzetesen arról tárgyaltak, hogy nyártól veszi át majd a vezetőedzői posztot. Miután Hodgson az előző szezonban egy jó szezonhajrával benntartotta a csapatot az élvonalban, a szurkolók és a játékosok akaratának engedve még egy évre megbízta Steve Parish elnök. Ezzel tulajdonképpen egy átmeneti szezonnak lett kikiáltva a mostani, ami után egy új, attraktívabb elképzelésekkel bíró edzőt bíznak majd meg. Erre a feladatra találták meg Glasnert, akinek viszont úgy alakult, hogy már most, februárban be kell ugrania. A kiesőzóna aggasztó közelsége és Hodgson edzésen bekövetkezett váratlan rosszulléte felgyorsította az edzőváltást. A szerencsére a kórházból hamar kiengedett Hodgson elegáns búcsút vett a klubtól és átadta a terepet utódjának.

Glasnernek mindenképpen kihívás, hogy ezúttal szezon közben vesz át egy csapatot, így eléggé gyorsan kell adaptálnia elképzeléseit.

Mindenképpen nehéz örökséget vesz át, hiszen Hodgsont nagyon tisztelték és szerették a játékosok a közvetlensége miatt. A brit konzervatív, jól szervezett védekezésre súlyt helyező taktikája azonban már nem volt működőképes.

Alapvetően Glasner csapatai is szervezettségükről voltak híresek, de ezzel sokszor magas letámadás is párosult. Nyilván ebben a salzburgi hatások is megjelennek. Az osztrák szakember nagy hangsúlyt fektetett az átmenetekre, támadásban is sokszor eléggé tempós, direkt alapjátékot várt el csapataitól. Erre alapvetően alkalmas lehet a Crystal Palace kerete, hiszen Odsonne Édouard és Jean-Philippe Mateta személyében két klasszikus centerként használható játékos is van a keretben. Glasner Wolfsburgban Wout Weghorst, Frankfurtban pedig Randal Kolo Muani személyében egyaránt egy-egy jól megtermett csatár köré építette a támadójátékot.

Az már más kérdés, hogy eddig Mateta és Édouard sem bizonyította, hogy gólvágóvá tudnának előlépni, de a tizenhatoson belüli jelenlétük mindenképpen hasznos lehet. A csapat elsőszámú húzóemberei inkább Eberechi Eze és Michael Olise lehetnek, akik az utóbbi időben sérülés miatt hiányoztak. Hodgson alatt is ők voltak a Palace legkreatívabb játékosai. Eze a második labdák birtokbavételénél lehet igazán hasznos, jól tudja megtartani a játékszert, majd azt kiforgatni a szélekre, ahonnan Jordan Ayew, illetve játékra készen Olise indulhatnak. Glasner valószínűleg Londonban is a jól bevált, gyors támadásépítéseket favorizálja majd. A védelemből a dán Joachim Andersen pontos hosszú labdákkal képes operálni, ami tehát az új edzőnél is kívánatos lehet.

Glasnernek tehát első sorban stabilizálnia kell a csapatot, méghozzá minél gyorsabban, mert ebből a bajnoki szezonból már csak 14 mérkőzés van hátra.

Ezután hosszú távon is megoldást jelenthet a csapatnak, hiszen többször is bizonyította, hogy a kerethez igazodva képes finomítani elképzelésein. Az is jelzi, hogy az osztrák hosszú távra tervez, hogy több frankfurti segítőjét is magával hozta. Rajtuk kívül ráadásul még egy – játékosként Premier League-tapasztalattal is rendelkező – szakember is segíteni fogja Glasner munkáját. Emanuel Pogatetz korábban a Middlesbrough és a West Ham United színeiben 116 mérkőzésen játszott az angol élvonalban, most pedig az FK Austria Wien második csapatát alig pár hét után elhagyva engedett Glasner hívásának. Az egykori válogatott védő tavaly végezte el a pro licences képzést az Osztrák Labdarúgó-szövetségnél (ÖFB).

Az osztrák kontingens mellett az új edző azért a klubot jól ismerő segítőkre is igényt tart. A klubot már játékosként is szolgáló ír Patrick McCarthy és a szintén ír kapusedző Dean Kiely is marad a stábban.

Érdekes lesz, hogy Glasnerrel sikerül-e végre egy előremutató, hosszú távú projektet felépíteni. Az utóbbi években a Crystal Palace a Premier League egyik legszürkébb csapata volt, a tizedik helynél előrébb egyszer sem végzett, de közben a kieséstől is messze volt. Parish klubelnök először 2017-ben próbálta kirángatni a csapatot a komfortzónájából, de miután a holland Frank de Boer négy vereséggel indított, gyorsan behúzta a kéziféket és inkább Hodgsonnak adta át a stafétát, akivel magabiztosan maradt bent minden szezonban a Palace. Másodszor 2021-ben próbált meg előremutató távlati célokat kitűzni a klub, méghozzá az egykori Arsenal-ikon Patrick Vieira vezetésével. A francia szakember kétségtelenül kombinatívabbá tette a londoniak játékát, de a tabella második feléből ő sem tudta feljebb vezetni a csapatot. 2023 tavaszán aztán az egész Vieira-projekt befuccsolt és egy hosszú nyeretlen, bár nehéz sorsolással terhelt széria után a bennmaradást veszélyben látva megköszönték a munkáját és újra Hodgsont kérték fel.

Ígéretes osztrák edzőképzés

Glasner angliai megbízatása is azt bizonyítja, hogy az osztrák futballreformok megtették a pozitív hatásukat. Az osztrák játékosok keresettek a topbajnokságokban, elsősorban Németországban, illetve több mint egy évtizedes pangás után a válogatott is versenyképes. Különösen igaz ez a 2022 májusában kinevezett Ralf Rangnick vezetésével, aki újabb komoly lökést adott az innovációnak az ÖFB-n belül.

Az osztrákoknál a nagy sokkot és egyben fordulópontot az 1999 márciusában a spanyoloktól Valenciában elszenvedett 9–0-s megsemmisítő vereség jelentette. Nyugati szomszédjainknál azonban a sokkot követően cselekedtek is. A Toni Polster és Andreas Herzog fémjelezte generáció kifutása után a világ élvonalától az 1990-es években elmaradó osztrák utánpótlásképzést teljesen átszervezték. Sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek a játékosok egyéni képzésére, ami pedig mindennek az alapja, hogy az edzőképzést is alaposan megreformálták.

Fokozatos lépésekkel sikerült leszámolni azzal a tévhittel, hogy csak a profi játékosokból válhat jó edző. A magas szintű játékosmúlttal rendelkező edzőjelöltek a jelentkezésnél korábban behozhatatlan előnyöket élveztek, mostanra viszont ez már megváltozott. Az edzők kiválasztásánál Dominik Thalhammer, illetve az edzőképzést az ÖFB-nél ma is koordináló Thomas Eidler fokozatosan leépítette ezeket a privilégiumokat. Most már 60 százalékban a jelöltek személyes paraméterei, pszichológiai, taktikai felkészültsége számít és csak 40 százalékban az előzetes életút. Ezzel kifejezetten arra rezonáltak az osztrákok, hogy nekik nincsenek olyan modern felfogású, kívülről érkező edzőik, mint például a jelenlegi német szövetségi kapitány Julian Nagelsmann. Mostanra már több ilyen is van, a legékesebb példa mindenképpen a Sturm Grazot a Salzburg méltó kihívójává fejlesztő Christian Ilzer, aki könnyen lehet, hogy Glasner nyomdokaiba lép. Nyáron komoly esély van rá, hogy vele is egy topligás csapat élén találkozhatunk már.

Egyébként is elmondható, hogy az osztrák trénerek az utóbbi pár évben keresetté váltak. Hütter például jelenleg az AS Monacót irányítja, de az újabb nevek közül megemlíthető a belga Cercle Bruges-t 2022 szeptembere óta egészen ígéretesen vezető Miron Muslic neve is.

Osztrák szempontból eközben az is szívderítő, hogy a hazai bajnokságban is a honi edzők dominálnak. Az 12 élvonalbeli csapatból tíznél jelenleg osztrák edző dolgozik, csak a két bécsi klubot, a Rapidot és az Austriát vezeti külföldi tréner, bár németként Robert Klaussnak és Michael Wimmernek sincsenek nyelvi akadályai.

Összegzés

Nyugodtan állítható, hogy Glasner példás karrierjével az osztrák edzőképzés egyik első számú képviselője, aki példát mutat feltörekvő honfitársainak is. A Frankfurttól való távozása után a Crystal Palace-nál talált új munkára, ahol Roy Hodgson nehéz örökségét kell átvennie és első körben benntartani a londoniakat. Ha ez sikerül, akkor érdekes lesz, hogy hosszú távon is meg tudja-e vetni a lábát a klubnál. A legjobb esetben akár egy újabb szintlépést is hozhat számára egy esetleges sikeres szereplés.

Kiemelt fotó: Transfermarkt