Most összegezték, hogy milyen korú játékosokat építenek be az egyes csapatok a kereteikbe

A 2019 óta újonnan regisztrált labdarúgók átlagéletkorát tekintve két Red Bull-csapat áll az élen, az első a Red Bull Salzburg (20,93 év), a második pedig a brazil Red Bull Bragantino (21,72 év). Ez aligha lep meg bárkit is, hiszen köztudott tény, hogy az osztrák alapítású multiklub modellje erre van felépítve. Az sem számít különlegesnek, hogy a New York Red Bulls és az RB Leipzig is befér a legjobb 30 csapat közé. Igaz, a sorból némileg kilógnak a lipcseiek, akik az 2014 és 2019 közötti mintához képest idősebb játékosokat szerződtettek. Ha viszont jobban belegondolunk, hogy tulajdonképpen a lipcsei a csoport első számú csapata, amely nagy célokért küzd az egyik topligában és a Bajnokok Ligájában egyaránt, ez valahol mégiscsak érthető változás.

A listán a harmadik helyezett a bilbaói Athletic Club, amely éppen ellenkező irányba mozdult el. Több mint négy évvel fiatalabb játékosokat regisztrált az első csapat keretébe 2019 és 2024 között, mint tette azt 2014 és 2019 között. A korábbi 26,01 év helyett 21,9 év volt az utóbbi időszak átlaga ebben a tekintetben, és ez jól mutatja, hogy mennyire más gondolkodásmód honosodott meg a baszk alakulatnál. Ennek a hátterében azonban nem egy sportszakmai döntés áll, hanem javarészt a koronavírus-járvány okozta válság. Ugyanis a klub a 2019-es nyári átigazolási időszaktól kezdve 21 saját nevelésű játékost hozott fel az akadémiáról. Szembetűnő, hogy a helyi fiatalok mellett mindössze hat futballistát szerződtettek, és közülük egynek a játékjogáért fizettek.

Esti fényekben a bilbaói Lezama Akadémia, a klub utánpótlás-központja (Forrás: Athletic Club)

A két időszak közötti változást mérő rangsorban a baszkokat a már említett brazil Red Bull követi, szintén több mint négyéves átlagéletkor-csökkenéssel, majd utánuk az a Brighton&Hove Albion FC (26,41-ről 23,04 évre) következik, amelynél az élvonalba jutás, illetve az ott stabilizált helyzet hozta el a változást. A kelet-sussexiek 2017-ben jutottak fel és Graham Potter kinevezésével kezdték megszilárdítani a helyüket a Premier League-ben. Ezt követően vágott bele a klub abba a projektbe, mely során olyan fiatal játékosokat szerződtettek, akikben nagy potenciált éreztek, és bíztak abban, hogy ki tudják majd azt hozni belőlük. 2019-ben szerződtették az akkor 21 esztendős Alexis Mac Allistert, 2020-ban Moisés Caicedo (19) volt a legnagyobb fogásuk, egy évvel később érkezett Marc Cucurella (23), mindannyiukat igen jelentős összegért cserébe adták tovább egy idő után. 2022-ben pedig az a Julio Enciso (18) került a Seagulls keretébe, aki most az egyik legnagyobb reménysége a csapatnak, és természetesen az ő játékjogának az értékesítése is bőséggel hoz majd a klub konyhájára. És a legnagyobb nevek mellett a „derékhad” is ott van, az utóbbi években olyan fiatalok kerültek fel a saját utánpótlásból, mint Robert Sánchez, Evan Ferguson vagy épp Jack Hinshelwood.

Akik a lista másik végén vannak

A legidősebb játékosokat a katari al-Garafa SC igazolta át az előző öt év során, ebben az időszakban összesen 18 harminc év feletti labdarúgót szerződtettek. Egyben övék a legnagyobb emelkedés is, ugyanis míg 2014 és 2019 között 27,15 szerepelt a csapat neve mellett, az utóbbi fél évtizedben ez a szám 30,27-re emelkedett.

Érdekesség, hogy három chilei klub is ott van a legmagasabb átlagéletkorú új igazolásokat végrehajtó csapatok között – Universidad Católica (29,19), Deportes Iquique (29,10) és CD Cobresal (28,64) –, és a listának ezen a végén az első 25 között négy kínai klub is szerepel, ami szintén különlegesség.

Ami a nagyobb nevű csapatokat illeti, a teljes lista 13. helyén áll a Fluminense FC (28,47), a brazil csapatnál ráadásul a korábbi ötéves értékhez képest majd három évet emelkedett az átlag, és ez a második legmagasabb ilyen irányú változás.

Ebben természetesen jelentős szerepet játszik az a tendencia, hogy az előző évek során egyre nagyobb létszámban tértek haza a brazil futballisták az európai karrierjük lezárása után. 

Na meg persze az is, hogy Fernando Diniz, aki a relacionalista-funkcionalista futballjához örömmel fogadja a nagy tapasztalatú, akár 35 éven is túl lévő játékosokat.

Noha az első keretbe érkezők átlagéletkorát tekintve az Olympique Lyon még mindig nem áll rosszul (25,71), ám az a tény, hogy a klub évek óta szenved és nem tud kijutni az európai kupaporondra, nagyban hozzájárult, hogy egyre több tapasztalt játékos szerződtessenek. A 2014 és 2019 között mért adatokhoz képest 2,39 évvel nőtt az átlag, ami az ötödik legmagasabb érték és az első az európai topligás csapatok közül. Ehhez képest továbbra is átlagosan három játékos jön fel a saját utánpótlásból, igaz, a minőség kapcsán már akadnak kérdőjelek. 2014 és 2019 között összesen 17 fiatal került fel az első keretbe, és közöttük olyan neveket találunk, mint Nabil Fekir, Corentin Tolisso, Amine Gouiri, Houssem Aouar, Maxence Caqueret vagy épp Mouctar Diakhaby. Ezzel szemben 2019 és 2024 között hiába került fel 18 fiatal (ezt az értéket nagyban megnövelte a koronavírus-járvány által beárnyékolt időszak), ha közben egyelőre csak Rayan Cherki, Castello Lukeba, Malo Gusto és Bradley Barcola nevét lehet kiemelni. Ráadásul közülük már csak egy van a csapatban, mert a többiek játékjogát nagyon korán pénzre kellett váltania a klubnak, hogy kompenzálja az európai kupából származó bevételek hiányát.

Zajlik a munka az OL akadémiáján, de a hatékonyság már nem a régi (Forrás: Olympique Lyon)

Nem üti meg a Lyon szintjét, de jelentős volt az átlagéletkor emelkedése az Internél (+2,32), ahol a pénzügyi problémák közepette Giuseppe Marotta zsenialitása jelenti a sikerek alapját. A sportigazgató átigazolási díj fizetése nélkül szerződtet jelentős rutinnal rendelkező futballistákat, akik közül többen is 30 év fölöttiek. Nem is lehet panasz erre a stratégiára, hiszen nyertek egy bajnoki címet ebben az ötéves periódusban, tavasszal minden bizonnyal jön a második, ráadásul a kettő között egy BL-döntős szereplést is fel tudnak mutatni a milánóiak.

Mi a helyzet a magyar NB I-ben?

A magyar élvonalban a legnagyobb változás a Debreceni VSC-nél tapasztalható, amely látványosan elindult a fiatalítás irányába. A hajdúsági együttes a kiesést követően állt át erre az útra, és ezt az elvet nem adta fel az NB I-be való visszatérés után sem. 2019 és 2024 között a legalacsonyabb átlagéletkor az övék (24,37 év), miközben 2014 és 2019 között még a vizsgálatba bevont tizenegy klub közül (a Kecskemét nem szerepel a táblázatokban) a második legmagasabb érték volt a Lokié (25,97).

Ráadásul ez az irány egyelőre eredményesnek is tűnik, hiszen legutóbb bronzérmes lett a csapat, és még ebben az évadban sem kellett lemondaniuk a nemzetközi szereplést érő helyezés megszerzéséről.

A skála másik végén az MTK Budapest áll, amelynek az első mért időszakban, azaz 2014 és 2019 között a második legalacsonyabb az átlaga (24,60), jelenleg viszont már a harmadik legmagasabb mutató szerepel a klub neve mellett (26,43). A fővárosi kék-fehérek esetében az hozta el a váltást, amikor a 2018-2019-es szezonban kiestek, majd a nyáron igazoltak néhány rutinos játékost, hogy a másodosztály küzdelmeit könnyebben vegyék. Meg is lett a feljutás, és aztán a trend folytatódott, fokozatosan kezdett eltolódni a hangsúly az idősebb játékosok irányába az utánpótlásból felhozott fiatalokkal szemben. Az első NB I-es szezon jó eredménye (7. hely) után viszont ezzel a stratégiával is kiestek, majd egy év másodosztály után jelenleg újra az élvonalban gyürkőznek a pontokért.

Az NB I adatai (Forrás: CIES)

Kiemelt kép: L. Ott / Shutterstock.com