Példamutató (X. rész) – Svájc meglepetésembere: Steven Zuber
Svájc mindenképpen a mostani Európa-bajnokság egyik legnagyobb pozitív meglepetésévé avanzsált, amikor a fő esélyes franciákat kiejtette a nyolcaddöntőben, majd a spanyolok dolgát is komolyan megnehezítette a negyeddöntőben. Mindezt nagyrészt ráadásul nem is bunkerfocival tették, hanem egy helyenként egészen tetszetős futballal. Vladimir Petkovic csapata számára elég döcögősen indult a torna az első két csoportmérkőzésen, de aztán a törökök elleni mérkőzéstől beindult a szekér, köszönhetően egy, az előző szezonban klubcsapatában alig-alig szóhoz jutó játékosnak, az Eintracht Frankfurt 29 éves középpályásának, Steven Zubernek.
EDDIGI ÁLLOMÁSHELYEK
Zuber a zürichi Grasshopperből indult, ahol 2008 és 2013 között elsősorban bal oldali támadóként bizonyíthatott. Jobblábasként elsősorban tükörszélsőt játszott, leggyakrabban a pálya centrumában tűnt fel a támadások folyamán. A svájci bajnokságban hamar megtanulták félni az ellenfelek a remek jobb lábát.
Gólpasszai mellett góljaival is felhívta magára a figyelmet, a lövőtechnikája svájci szinten kiemelkedőnek bizonyult. Zürichben – köszönhetően a szabadabb szerepkörének – ezeket a képességeit hatékonyan tudta kamatoztatni. Kétezer-tizenháromban egy remekül sikerült szezon után elérkezett az idő a továbblépésre, a CSZKA Moszkva ajánlatát fogadta el, a moszkvai közeg viszont nem jött be neki. Egy évvel később tovább is állt, a német Hoffenheim látta meg benne a lehetőséget, és eleinte itt sem ment könnyen a beilleszkedés.
Két szezonon keresztül csak szenvedett, nem tudott alapemberré válni Markus Gisdolnál és Huub Stevensnél, de eleinte Julian Nagelsmann-nál sem. A szerepköre túlságosan kötött volt a széleken, ráadásul a védekezésbe is többet kellett besegítenie. Aztán a 2016-17-s szezonban eljött az ő ideje, amikor Nagelsmann átváltott a később páratlan sikerekhez vezető háromvédős felállásra.
Zuber bal oldali szárnyvédőként alapemberré vált abban a csapatban, amelyik a szezon végén odaért a Bundesliga negyedik helyére. A svájci amellett, hogy fáradhatatlanul robotolt a szélen, támadásban is ki tudott bontakozni. Nadiem Amirivel folyamatosan cserélgették pozícióikat, így középre is volt lehetősége betörni, jobban kihasználva a jobb lábát. A következő szezonokban is ott maradt a kezdőcsapat környékén, de kisebb-nagyobb sérülések folyamatosan hátráltatták.
Kétezer-tizenkilenc tavaszára Stuttgartba került kölcsönbe, ahol lubickolt a Markus Weinzierl által biztosított kötetlen szerepkörben, viszont a szezon végén a térdsérülése megakadályozta abban, hogy segítse a svábokat a bennmaradásért vívott harcban – akik végül az Union Berlin elleni osztályozón maradtak alul.
Hősünk egy évre visszatért Hoffenheimbe, viszont a sérülései miatt nem jutott állandó jelleggel szóhoz, így 2020 nyarán az Eintracht Frankfurthoz tette át székhelyét. Az volt a fő pechje, hogy a bal oldalon Filip Kostic kirobbanthatatlan volt a hessenieknél, így más posztokon futballozhatott azon kevés lehetőségek folyamán, ami Adi Hütternél megadatott neki.
Egy ilyen nehéz szezon után nem is volt meglepő, hogy a válogatottban sem volt a kezdőcsapat tagja az első két csoportmeccsen, Wales és Olaszország ellen. Ricardo Rodriguez kezdett bal oldali szárnyvédőként mindkétszer, viszont a korábbi wolfsburgi kedvenc nem remekelt ezen a poszton. A svájci támadójáték összességében is eléggé halovány volt, elsősorban Breel Embolo meglódulásai kecsegtettek komolyabb veszéllyel.
SVÁJC-TÖRÖKORSZÁG: ZUBERREL BEINDULT A SVÁJCI TÁMADÓJÁTÉK
Az utolsó csoportmeccs a törökök ellen a továbbjutásról volt hivatott dönteni. Petkovic – érzékelve a támadásbeli problémákat – változtatásra szánta el magát: Zubernek szavazott bizalmat a bal oldalon, míg Rodriguezt egy kicsit hátrébb vonta – egészen a védősorba. Gyakorlatilag ez egy négyvédős felállást eredményezett, hiszen Zuber igazából bal oldali támadót játszott.
A szélről előszeretettel mozgott be szervezni a játékot, ami kifejezetten feküdt neki, a bizalmat pedig három gólpasszal hálálta meg. A befelé mozgásait Rodriguez fellépései tették lehetővé, aki klasszikus balhátvédként funkcionált Zuber mellett/mögött. Kettejük jól működő játékkapcsolata az egyik alapvető mozgatórugója volt a feljavuló svájci támadójátéknak.
A törökök ezen a mérkőzésen két vereség után nyilvánvaló győzelmi kényszerben játszottak, így kénytelenek voltak támadásban mindent bevetni és nagy rizikót vállalni, az ebből adódó lehetőségekre pedig Svájc remekül csapott le. Itt is Zuber volt a kulcsszereplő, aki nagyon gyorsan és jól találta meg a legideálisabb kontralehetőségeket a labdaszerzés után. Nem időzött sokat a labdával és nem bocsátkozott kilátástalan cselsorozatokba, hanem vertikális, jól célzott átadásokkal szolgálta ki elöl a támadókat. Ez kiválóan passzolt Xherdan Shaqiri játékstílusához, akinek a gyors, mélységi beindulásai így hatásosak voltak. A helvétek harmadik találata kettejük összjátéka után esett: Zuber tálalt mintaszerűen Shaqiri elé, ő pedig belőtte.
FRANCIAORSZÁG-SVÁJC: VÉDEKEZÉSBŐL IS KIVETTE A RÉSZÉT
A nyolcaddöntőben a fő esélyesnek számító franciák ellen valószínűleg a legelvetemültebb svájci drukkerek is csak a tisztes helytállásban reménykedtek. Végül fantasztikus mérkőzést játszottak a felek, és a tizenegyesek után a helvétek jutottak tovább végül.
Bár Didier Deschamps elhibázott taktikája is hozzájárult a meglepetéshez – a háromvédős felállás és Adrien Rabiot bal oldali szárnyvédőként való szerepeltetése látványos kudarcot vallott – a svájciak érdemeiből ez mit sem vont le. Az alpesi válogatott nem bunkerfocit játszott, hanem kulturált játékot vállalt fel a labdával, és ez nagyon jól is állt nekik.
Nyilvánvalóan azért Petkovic egy kicsit óvatosabb megközelítéssel állt ehhez a mérkőzéshez a félelmetes francia támadósor ellen. Vissza is tért a nagyobb biztonságot nyújtó háromvédős – labda nélkül ötvédős – felálláshoz, amelyben Zuber sokkal inkább már egy klasszikus baloldali szárnyvédőként mozgott. Elsősorban Benjamin Pavard levédekezése volt a feladata, akit egy az egyben követett fel-alá a szélen. Egyébként is elmondható a svájciakról, hogy erőteljesen emberorientált a labda elleni helyezkedésük, Zuber pedig ebbe is remekül beleillett.
Támadásban is elsősorban Zuber elfutásai kerültek előtérbe, egy beadás után adta a gólpasszt Haris Seferovicnak a 15. percben, ezzel vezettek a svájciak, majd azért a félterületbe is be-bemozgott labdákat kérni. Mögötte Rodriguez jóval ritkábban jött fel, de azért fel-fel lépett ő is, és biztos passzopciót nyújtott a támadóknak. Zuber szerepe ezen a meccsen a gólpassza mellett leginkább a labdajáratásokban volt fontos. Ez azért volt különlegesen értékes, mert Svájc így tudott lélegzetvételnyi szünethez jutni a folyamatos francia nyomás közepette.
ÖSSZEGZÉS
Bár a spanyolok ellen már egy kicsit haloványabb volt Zuber – részben a visszafogottabb Rodrigueznek miatt is, akit a dinamikus spanyol Ferran Torres kötött le hátul, összességében a frankfurti játékos a 2020-as Eb egyik legpozitívabb meglepetéseként maradhat meg sokak emlékezetében.
A svájci rendszerben maradéktalanul kamatoztatni tudta sokszínűségét, akit a posztja szerint talán egy sokat futó szárnyvédő és egy kreatív tükörszélső izgalmas elegyeként lehetne jellemezni. Érdekes lesz ezek után nézni, hogy mire megy Frankfurtban. Az biztos, az „otthoniak” figyelték őt, Oliver Glasner, az Eintracht új vezetőedzője már jelezte, örül Zuber remek játékának, és ez biztató lehet a szűkös klubszezont maga mögött tudó futballista számára.
A Példamutató további részei:
- Példamutató (IX. rész) – Ederson 80 méteres indításáról
- Példamutató (VIII. rész) – Beérett Guardiola alkalmazkodása
- Példamutató (VII. rész): Irányítók nagy mérkőzése – Kamada Daicsi és Ridle Baku különleges szerepköre
- Példamutató (VI. rész) – Nagelsmann újra befűzte az oktatófilmet
- Példamutató (V. rész): Viselkedésmód veszélyhelyzetben: Osasuna–Eibar
- Példamutató (IV. rész): Üres szöveg helyett tettek – Anderson Daronco a homofóbia ellen
- Példamutató (III. rész): Matthew Hoppe berobbanásáról, a verbális és nonverbális kommunikáció kontextusában
- Példamutató (II. rész): Sallai gólja a Köln ellen – a játék ütemével és irányával ellentétes megtévesztő mozgások alkalmazása
- Példamutató (I. rész): Neymar gólja a Basaksehir ellen, avagy a pozíciós előny alkalmazása a helyzetkialakítás folyamatában
Szerző
