Újpesten csalódás, Mezőkövesden dicsőség a középmezőny

NB I szezonzáró, 1. rész: Patinás klubok búcsúztak az élvonaltól, de megérdemelten

NB I szezonzáró, 2. rész: Fehérvár, Zalaegerszeg – jó, hogy vége a szezonnak

Újpest FC (8. hely; 11 győzelem, 8 döntetlen, 14 vereség, 42–55, 41 pont)

Újabb nehézségekkel teli idény várt a IV. kerületi lila-fehérekre, akik ezúttal már nem is ábrándoztak Európáról, inkább egy biztos középmezőnybeli helyezést és egy izgalmaktól mentes szezont kívántak maguknak tavaly nyáron. Óvatosságuk érthető volt, a csapat elveszítette – a magyar szinten – kiemelkedő támadóarzenálját: Giorgi Beridze eligazolt, Budu Zivzivadzét visszahívta kölcsönből a Fehérvár, Yohan Croizet pedig súlyosan megsérült. Rajtuk kívül nem volt már ott a felkészülés kezdetén a nagy reményekkel érkezett, majd hamar a tartalékokhoz száműzött Kádár Tamás, a veterán szerb mélységi irányító, Nikola Mitrovics, de Mory Koné, Abdoulaye Yahaya és Szakály Péter is úgy távozott, ahogyan érkezett és tartózkodott itt: csendesen.

Ha erősítések nem is feltétlenül, igazolások azért természetesen voltak, érkezett az ígéretesen kezdő szerb belső középpályás, Matija Ljujics, német poszttársa, Luis Jakobi, régi jó ismerősként Vincent Onovo, két fiatal magyar, Szabó Bálint Nyíregyházáról és Csoboth Kevin Székesfehérvárról, valamint a támadójáték segítésére az elefántcsontparti Fernand Gouré és az olasz Giuseppe Borello, valamint a kapuba az FC Basel korábbi szerb hálóőre, Djordje Nikolics.

Fernand Gouré 8 bajnoki gólig jutott és házi gólkirály lett a nyári érkezők közül (Fotó: Újpest FC)

A Milos Kruscsics vezette Újpest nehezen állt össze, a támadójáték korántsem volt olyan lehengerlő, mint hónapokkal korábban, igaz, a szereplők is alaposan kicserélődtek, de az mégiscsak kínos volt, hogy az első hat bajnokin csak hat pontra futotta. Ebben a szellemben várta az együttes az idény első derbijét, amelyen a Ferencváros – maradva a hatos szám bűvkörében – 6–0 arányban nyert a Megyeri úton – visszavágva ezzel egy sok évvel ezelőtti, hasonló arányú sérelemért. Sokan Kruscsics menesztését várták, az ultrák ráadásul levetették a mezt a játékosokról, állt a bál, ám a szerb edzőt megerősítették a pozíciójában, és ő is egy kicsit másként nyúlt a csapathoz ezután, ahogy arról később részletesen beszélt az oldalunknak adott hosszú interjújában.

Kulcsfontosságú volt, hogy a zöld-fehérek ellen elveszített rangadó után nyerni tudtak az edzőváltáson átesett Vasas ellen, majd szemre is tetszetős játékkal négyet rúgtak odahaza a Kisvárdának.

Nyilvánvaló volt, hogy a védelem rendkívül sebezhető csapatrésze az együttesnek, a középpályán nem volt harmónia és hiányzott a kreativitás is, és a támadójáték sem volt olajozott, mert vagy a rutin vagy a jó döntések hiányoztak sokszor.

A tél egyik legjobb híre volt az Újpest-szurkolók számára, hogy távozott a csapattól az a Junior Tallo, aki a pedigréje miatt az egyik legjobb légiósa is lehetett volna a ligának, ám helyette egy állandóan kifütyült, tucatjátékos lett, nem bocsátották meg neki, hogy az FTC ellen az összetörtség semmilyen jelét nem mutatta a hatgólos zakó után és a mezét sem akarta levenni.

Jorgosz Andzulasz személyében görög, Tim Hall személyében pedig luxemburgi védője lett az Újpestnek januárban, a német-dominikai kettős állampolgár Heinz Mörschel pedig a középpálya megerősítésére szegődött Budapestre. Sikerült egy igazi gólvágót szerezni a szerb Ognjen Mudrinszki személyében, a szlovén liga regnáló gólkirálya Thaiföld érintésével érkezett meg a IV. kerületbe. Rajta kívül még Peter Ambrose neve lehet érdekes, ő nigériai és támadó, de valójában még novemberben érkezett.

Nagy port kavart, hogy az átigazolási időszak hajrájában a csapatkapitányát és egyik őszi legjobbját is elveszítette a csapat, a Csongvai Áron, Katona Mátyás kettős Fehérvárra történő távozása után még többen kezdték félteni az Újpestet, mégis egy kicsit mintha jobban összeállt volna a csapat nélkülük.

Ehhez persze az is kellett, hogy két kiesési rangadót megnyerjenek azonnal, a Honvéd és a Vasas ellen, így belefért az FTC és a Kisvárda elleni idegenbeli vereség is. A kecskeméti pontszerzésre (2–2) büszkék lehettek február végén, majd az azt követő, Debrecen elleni hazai iksz (1–1) is elfogadható eredménynek számított, hogy végül ismét egy kiesés ellen harcoló riválist, a Mezőkövesdet 1–0-ra legyőzzenek odahaza.

Utódja a csapatot korábban már hét éven át vezető Nebojsa Vignjevics lett, és vele simán összejött a bennmaradás, többek között azért, mert remek győzelmeket arattak a Zalaegerszeg, a Paks, a Honvéd vagy a Kecskemét ellen is, így az utolsó játéknapokon már nem lebegett ott a csapat fölött Damoklész kardja.

Nebojsa Vignjevics visszatért és bent tartotta az Újpestet (Fotó: Illyés Tibor, MTI)

Néhány jó dolog:

1. A visszatérő szerb tréner, Nebojsa Vignjevics mérlege kilenc mérkőzésen négy győzelem, két döntetlen és három vereség, a szerzett tizennégy pont pedig több, mint az egyharmada az egész szezonban szerzett 41-nek. Ez egy remekül sikerült váltás volt.
2. A mögöttük végző csapatok ellen kiemelkedően jól teljesítettek a lila-fehérek. A két kieső, a Vasas és a Honvéd, illetve a Fehérvár ellen egyaránt hét pontot szereztek meg a lehetséges kilencből, a Zalaegerszeg elleni összevetést pedig 4 ponttal zárták, így a legfontosabb meccseken eredményes volt a csapat. Ez is egy erény.
3. Csoboth Kevin feltűnése és tündöklése. A 22 éves szélső hamar az újpesti tábor új kedvence lett, amit gólokkal és gólpasszokkal hálál meg. Szép egymásra találás ez, ha a következő idényben is így teljesít, és hasonló társai lesznek, új szintre léphet a csapattal a tabellán.

Néhány rossz dolog:

1. Az Újpest FC a teljes szezon során nem állt a hatodiknál jobb helyen, ellenben három olyan forduló is volt, amikor benézett a kieső zónába. Hosszú évek óta szajkózza mindenki, hogy nem méltó a szereplés a klub hagyományaihoz, ám nem a történelem versenyez az NB I-ben, hanem labdarúgó-csapatok különböző anyagi és szakmai lehetőségekkel. Kispesten és Angyalföldön még így is irigykedhetnek a lilákra.
2. A csapat 55 kapott gólja a második legtöbb a ligában. Csak a Paks áll rosszabbul 57-tel, de ők kevesebb gondot fordítanak a védekezésre a megszokottnál. A nyár és Vignjevics egyik nagy feladata az lesz, hogy rendezze a hátsó alakzatot.
3. A rémes idegenbeli szereplés. Az Újpest vendégként 16 mérkőzéséből csak hármat nyert meg, ennél kevesebbre csak a Vasas (2) és a Fehérvár (1) volt képes, ráadásul a 10 rúgott gól is igencsak halovány teljesítményt sejtet.

A szezon legjobbja:

Csoboth Kevin, ez nem is kérdés, noha talán fentebb már megindokoltuk. Öt bajnoki góllal és 6 assziszttal zárt, igen, manapság sajnos ennyi is elég a dicsőséghez a húszszoros bajnokcsapatnál, ám sokkal beszédesebb, hogy egy, az egész idény során szenvedő Újpestből be tudott kerülni Marco Rossi válogatottjába, és egy pillanatig sem tűnt úgy, hogy kilógna onnan. A magyar futball érdekében további fejlődést kívánunk neki.

Csoboth Kevin (17) a bolgárok elleni, 3–0-ra megnyert Európa-bajnoki selejtezőn a magyar válogatott mezében (Fotó: Újpest FC)

Mezőkövesd Zsóry FC (7. hely; 11 győzelem, 9 döntetlen, 13 vereség, 40–43, 42 pont)

A fürdővárosi focicsapat az egyik legnagyobb túlélője a tizenkét csapatos NB I-nek, minden szezonban a kiesőjelöltek között tartják őket számon, és többnyire az alsóházban is érnek célba. Nem volt ez másként ebben az évadban sem, bár nem biztos, hogy az idei hetedik helyezésükre az egész idénybeli teljesítményükkel rászolgáltak.

A nyáron tizennyolc új futballista érkezett Mezőkövesdre a Transfermarkt adatai alapján és nagyjából húsz kölcsönbe vagy végleg távozott is a klubtól, sokuknak pedig nem is sikerült megtanulni a nevét vagy kár volt ezt megtennünk.

Az idényt azzal a Supka Attilával a kispadon kezdte a csapat, aki tavaly benntartotta az együttest a legjobbak között, ám csúnyán beragadtak a rajtnál. Az első hét bajnokin mindössze öt pontot tudtak megszerezni a lehetséges 21-ből, ráadásul a Zalaegerszeg ellen hazai pályán szenvedtek el egy óriási, 5–0-s pofont, ami a tapasztalt szakember állásába került. Mivel akkoriban menesztette a Vasas is Kuttor Attilát, valahol kézenfekvő volt, hogy a megfelelő helyismerettel rendelkező szakember visszatérjen, főleg úgy, hogy 2020-ban a Magyar Kupában döntőig, a bajnokságban pedig a negyedik helyig vezette a matyó csapatot.

Kuttor Attila visszaterelte a helyes útra a Mezőkövesdet (Fotó: Mezőkövesd Zsóry)

A sorsolás szeszélye folytán az ősz második felében a Mezőkövesdnek akadt egy négymeccses sorozata, amit hazai pályán vívhatott meg, ezalatt pedig legyőzték a Ferencvárost (2–1), az Újpestet (1–0), valamint a Kecskemétet (2–1), illetve döntetlent játszottak az akkor még jócskán dobogós Kisvárdával (2–2). Ezek az eredmények emelték a kieső zóna fölé a sárga-kékeket, és hiába szenvedtek 2022 végén vereséget a Debrecentől és a Vasastól egyaránt, maradtak is a vonal fölött a pihenő idejére.

Januárban aztán ismét nagy sürgés-forgás volt az öltöző környékén, jöttek-mentek a játékosok, az érkezők között több válogatottat is köszönthettünk, így a Romániát hét mérkőzésen is képviselő Steliano Filipet, vagy tízszer már a magyar nemzeti csapatban is szereplő Nagy Dominikot. Rajtuk kívül georgiai, francia, comore-szigeteki, orosz, illetve további magyar játékosok érkeztek, például Csontos Dominik, aki épp csak körülnézett Mezőkövesden, pár nappal később tovább is állt Győrbe...

2023-at meglepő összeszedettséggel és megerősített védekezéssel indította az együttes, amely remekül gyűjtögette a pontokat, az első hat meccsén veretlen maradt, ezalatt pedig csak kétszer rezdült meg az élete formájában védő Riccardo Piscitelli által őrzött háló. Áprilisban elvették a Kecskemét közel egyéves hazai veretlenségét, egy borzasztó időjárási körülmények között aratott 1–0-s sikerrel, és ekkor úgy tűnt, kiemelkednek a bennmaradásért harcoló népes csoportból. Nem így lett, mert sorozatban négy vereség következett.

Riccardo Piscitelli nagy kedvenc lett Mezőkövesden, számos nagy bravúrral segítette csapatát ebben a szezonban (Fotó: Mezőkövesd Zsóry FC)

A 30. fordulóban 1–1-re végeztek Székesfehérváron úgy, hogy a hosszabbításban tizenegyest rontott az ellenfél, majd a következő játéknapon tankönyvbe illő játékkal 6–1-re iskolázták le a Paksot.

Kuttor Attila a bennmaradással új szerződést is kiérdemelt Borsodban, ám, hogy milyen kerettel vág neki az újabb élvonalbeli szezonnak, az kérdés, a tapasztalatok azt mutatják, hogy lesz változás bőven...

Néhány jó dolog:

1. A nagycsapatok elleni bravúrok. A Mezőkövesd hét pontot vett el a bajnok Ferencvárostól és hatot az ezüstérmes Kecskeméttől, ha a vele egy szinten lévő riválisok ellen is ilyen jól teljesített volna a Kuttor-csapat, akkor még előkelőbb helyen is végezhetett volna.
2. Nem lehet betalálni a Kövesdnek büntetőből. Négy tizenegyest ítéltek meg a Mezőkövesd csapata ellen ebben az idényben, és egyikből sem lett gól: hármat az olasz kapus, Piscitelli védett, egy pedig kaput sem talált (Kenan Kodro, Fehérvár).
3. A hazai pálya előnye. A csapat tizenegy szezonbeli sikeréből nyolcat is otthon ért el, a kiscsapatok életében létkérdés, hogy legalább odahaza jól menjen a játék. Ez nagyban segítette a Mezőkövesdet ebben az évadban is a bennmaradás kiharcolásában.

Néhány rossz dolog:

1. Az állandó fluktuáció. Évről-évre hihetetlenül nagy arányban cserélődnek a játékosok, nehéz így klubkultúrát, gyökereket kialakítani, ráadásul az sem biztos, hogy ez a nagy adás-vétel nyereséges a klub számára, mert sok játékos csak a kispadig jut.
2. Nem nagyon látszanak és játszanak a fiatalok. A jobbhátvéd Kállai Kevinen kívül ebben a szezonban sem robbant be egy helyi fiatal sem a csapatba, ráadásul őt is Szombathelyről igazolták és nem kizárt, hogy a rendszeres szerepeltetése mögött is anyagi érdekek állnak. Persze megfelelő hátország nélkül nehéz: a klub második csapata a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei I. osztályban szerénykedik.

A szezon legjobbja:

A szerb csatár, Sztefan Drazsics másodszor áll a Mezőkövesd alkalmazásában, a bajnoki hajrában szinte egymaga vette hátára a csapatot gólokkal és gólpasszokkal segítve azt a bennmaradás elérésében. Az utolsó fordulóban büntetőrúgásból vette be az FTC kapuját, és ezzel a bajnokság ezüstcipőse lett 14 góllal, teljesen megérdemelten. Kulcsfontosságú feladatnak ígérkezik a nyáron az ő megtartása.

Sztefan Drazsics (kékben) a Paks ellen háromszor, összesen tizennégyszer örülhetett gólnak ebben a szezonban (Fotó: Mezőkövesd Zsóry FC)

Kiemelt fotó: Réti Zsolt, M4 Sport