Újra edzőt váltottak Győrben, tényleg elúszhat a feljutás

„Nagyon jól kezdtünk, minden jól alakult, de a futballban a teljesítmény sokszor azon múlik, fejben mennyire vagy erős, a mentális aspektus rendkívül fontos. Márpedig mi azt hiszem, a jó eredmények hatására a kelleténél kényelmesebbé váltunk, ennél veszélyesebb dolog pedig nem létezik a sportban. Ha azt hiszed, a győzelem úgyis jön magától, az baj. Ha ez a gondolat megfogalmazódik a fejekben, az gond, de ezért egyedül mi vagyunk a felelősek, mert az edzőnk továbbra is hajtott bennünket, már csak a munkamániája miatt is, mi azonban a kelleténél könnyedebben vehettük a meccseket.”

Ezt mondta nekünk a két héttel ezelőtt adott interjúban a győriek csapatkapitánya, Michal Skvarka. A 31 éves középpályás szavaira már csak azért is érdemes odafigyelni, mert ha valaki, ő tudja, hogy milyen egy nagy célokért küzdő csapatban futballozni, ugyanis korábban az MSK Zilina és a Ferencváros színeiben is két-két bajnoki címet szerzett. Megszokta, hogy győzni kell, hogy a riválisok a csapat nyakában loholnak, hogy kiengedni nem csak hiba, hanem egyenesen bűn is lehet.

Ha meg akarjuk érteni, hogy mi történik a feljutásért minden anyagi és szakmai áldozatot meghozó együttes háza táján, érdemes ezen a nyomon elindulnunk.

Tény, hogy az elmúlt évek szereplése nem volt méltó egy négyszeres magyar bajnok, az élvonalban legutóbb 2013-ban győztes klubhoz, ám a kilenc évvel ezelőtti gazdasági és szakmai összeomlás, melynek nyomán a harmadosztályból kellett újra felépítenie magát, nem múlt el nyomtalanul. Ambícióból sosem volt hiány Győrben, de hiába voltak időről-időre neves játékosaik és magyar szinten neves edzőik, általában már féltávnál kiderült, hogy reálisan csak a következő szezonban lehet majd a feljutásról beszélni. Az ETO a 2017-2018-as idénytől kezdődően szerepel ismét a másodosztályban, ahol azóta a következő helyezéseket érte el.

2022 februárjában aztán a szlovákiai olajfinomító nagyvállalat, a Slovnaft vezérigazgatója, Világi Oszkár lett a győri focicsapat tulajdonosa is, és látva, hogy az elmúlt tíz évben a Dunaszerdahely csapatát is a másodosztályból emelte fel, a győri drukkerek is reménykedni kezdtek. Igaz, székfoglalójában arról beszélt, hogy az ETO küldetése az, hogy tehetséges fiatalokat neveljen, de azért azt is megjegyezte, hogy a célja az NB I-be való mielőbbi visszatérés. A 2022-23-as szezont egy többségében fiatal játékosokra építő kerettel kezdték el, kiegészítve néhány tapasztalt NB I-es futballistával, akiknek valamiért megrekedt a karrierjük. Ehhez a projekthez megnyerték azt a Tímár Krisztiánt, akit edzőként a nagyközönség főleg az utánpótlás-válogatottaknál végzett munkája kapcsán ismerhetett, ám tavaly tavasszal menesztették őt a gyengébb eredmények miatt. Ekkor a nyolcadik helyen állt a csapat, azaz feljutási esélyei már nem voltak, igaz, az már az idény előtt sejthető volt, hogy az ETO sem a Diósgyőrrel, sem az MTK-val nem versenyezhet reálisan. A bajnokságot végül Antonio Munozzal fejezte be a csapat, aki a tartalékegyüttes padjáról ült át a felnőttekére, de szégyenszemre vele is csak egy győzelemre voltak képesek az utolsó tíz mérkőzésen. A márciusban érkező sportigazgatótól, Köteles Lászlótól sokan azt várták, hogy ahogyan Tímártól elköszönt a gyenge eredmények miatt, úgy megteszi ezt a nála sokkal rosszabbul teljesítő spanyollal is, ám nem így történt és az új idénynek is az ő irányításával vágott neki az alaposan átalakított keret.

A vezetőség ugyanis nyíltan lemondott az MLSZ támogatási rendszere alapján járó százmilliókról és az egyértelműen kommunikált feljutási szándékot megerősítendő külföldi játékosokkal bővítette a keretét. Az elmúlt évtizedben ilyenre nem láttunk példát, és ez a lépés még akár eredményre is vezethetett volna, ugyanis olyan múltú játékosok érkeztek az ETO Parkba, akiket sok élvonalbeli klub sem tudott volna megszerezni. Claudiu Bumba például kitűnő teljesítményt nyújtott a kisvárdai évei alatt, jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szabolcsi együttes kilépett a nemzetközi porondra is, igaz, őt egy balul elsült fehérvári szezon után tudták végül Győrbe csábítani. Skvarkáról már volt szó, a mali Mamady Diarra korábban a LaLigában is bemutatkozhatott a Cádiz színeiben, Luciano Verát egykor a Chelsea figyelte, Győrbe már Dunaszerdahelyről érkezett, de Deian Boldor, Paul Anton, Papp Eduárd, Christopher Kröhn, Fabio Vianna és a brazil Riquelme is magasabb szintről érkezett a magyar másodosztályba, többen a DAC csapatával való együttműködés keretében.

A bajnokságot meggyőzően kezdte a csapat, az első négy meccsét imponáló játékkal megnyerte, majd az első igazi rangadón a Nyíregyháza ellen alulmaradt. Ezt követően még becsúszott egy váratlan vereség az önmagát kereső Budapest Honvéd vendégeként, majd sorozatban hozta a meccseit, amivel az első helyre állt. A kezdeményező, domináns játékot bárki ellen felvállaló csapatról mi is elismerően írtunk, amikor november elején búcsúzott az élvonalbeli DVSC ellen a Magyar Kupától, mert akkor úgy tűnt, akár az NB I-ben is versenyképesek lehetnek. Az első repedések ezután nem sokkal, a Vasas elleni idegenbeli rangadón jelentek meg, ahol beleszaladtak egy 6–0-s kiütésbe az egyik legfőbb riválissal szemben. Az utolsó tavalyi mérkőzést még 1–0-ra megnyerték az Ajka ellen, ám a játékukból már hiányzott a dinamika, az egész csapat fásultnak és idegesnek tűnt.

Az ősszel egységes és sikeres csapat volt az ETO és gyakran volt ok az örömre (Forrás: ETO FC Facebook)

Nem tudni, hogy mi történt, a pletykák viszont terjedtek a csapaton belül uralkodó rossz hangulatról, a játékosok túlzott egójáról, ami összeférhetetlenné tette néhányukat, de mivel az eredmények megfelelőek voltak, izgatott várakozás előzte meg a tavaszi folytatást, ráadásul az egyébként is erősnek tűnő csapatot sikerült tovább acélozni két olyan futballistával, akinek a jelenléte szintén a jövőbeli sikereket ígérte. Nenad Lukics két szezon alatt huszonnyolc bajnoki gólt szerzett korábban az élvonalban a Budapest Honvéd támadójaként, ő egy balul sikerült kínai kiruccanás után tért vissza hazánkba, míg Gabriel Boschilia a brazil Coritibától érkezett Győrbe, ő korábban megfordult a francia Nantes-nál, illetve az AS Monacónál is, amellyel a Bajnokok Ligája elődöntőjéig jutott el többek között Bernardo Silva, Radamel Falcao vagy Kylian Mbappé oldalán. Más kérdés, hogy eddig egyikük sem tudott érdemben hozzátenni a csapat eredményeihez, igaz, a szerb játékosnak már van egy gólja legalább, brazil kollégájának viszont még annyi sem, bár azt sem lehet róluk elmondani, hogy alapemberek lennének, ami persze szintén sokat elárul.

A tavaszt egy váratlan zuglói vereséggel kezdték a zöld-fehérek. A kiesés elől menekülő újonc BVSC 1–0-ra legyőzte őket, de ezt egy szűkös Csákvár elleni sikerrel sikerült feledtetni. Már ekkor is érezhető volt, hogy továbbra sincs meg a csapatban az a magabiztosság és az az ötletes játék, amivel az ősszel sorra nyerték a meccseket, ráadásul egyre többször fordult elő, hogy a játékosok vitatkoztak, ingerülten mutogattak egymásnak. A Gyirmót elleni, decemberről elhalasztott mérkőzés 0–0-ra végződött, majd Kozármislenyben is gólképtelen maradt az ETO és még ki is kapott, így az ekkor már listavezető Nyíregyháza elleni rangadó előtt menesztették a vezetőedzőt, a spanyol Munoz helyére a Diósgyőr élén sok szimpatizánst szerző ifjabb Kuznyecov Szergej ült le. A döntés nem volt váratlan, az időzítés igen, az ukrán-magyar szakembernek ugyanis másfél napja és két edzése volt, hogy felkészítse a csapatot a listavezető ellen. Ez nem sikerült, a Szpari – milyen a sors, az ETO egy évvel azelőtti edzőjével, Tímár Krisztiánnal a kispadon – 1–0-ra nyerni tudott és ezzel meglógott a tabella élén, míg a Győrre egyre nagyobb nyomást helyezett az időközben szintén edzőt váltó Vasas (Angyalföldön Desits Szilárdot Gera Zoltán váltotta).

Kuznyecov állítólag nem volt túlzottan megelégedve a játékosai kondíciójával és a stábjával folyamatosan azon volt, hogy ezen javítson, mert alapos tapasztalata volt az előző szezonból abban, hogy az NB II-ben sok meccs a hajrában megnyerhető.

A Tiszakécske ellen idegenben aztán sikerült megszerezni az első győzelmet az új edzővel, de rögtön ezután otthon buktak el ismét, amikor a Honvéd 1–0-ra nyert ellenük. Ezt egy hármas győzelmi széria követte, a Haladás (3–1), a Siófok (4–2) és a Soroksár (2–0) ellen is nyert a gárda, és ekkor úgy tűnt, visszataláltak a korábban látott önmagukhoz. A kiesés ellen menekülő Budafok azonban egy meglepő győzelemmel (2–1) rántotta vissza a földre Bumbáékat, akiknek a Szeged elleni hétfő esti mérkőzésen sem sikerült kihasználniuk a temérdek gólhelyzetük közül egyet sem, és újabb vereséget szenvedtek (0–1). Ez újabb edzőváltáshoz vezetett. A találkozót követően a láthatóan megtört Kuznyecov kissé apatikusan beszélt arról, hogy a vereségben mindenkinek felelőssége van, a vezetőknek, az edzői stábnak és a játékosoknak is. Lehet, hogy ez sem erősítette a klubon belüli pozícióját, ám ezt tudniuk kellett az őt kinevezőknek, hiszen Miskolcon is rendszeresen üzent a sajtón keresztül a feletteseinek.

Kuznyecov Szergej nyolc mérkőzés (négy győzelem, négy vereség) után távozott (Forrás: ETO FC Facebook)

Mi vár a csapatra a folytatásban?

A klub a hivatalos felületein azóta hírül adta, hogy az új vezetőedző az a Borbély Balázs lesz, aki eddig a Dunaszerdahely másodedzője volt. A 44 éves szakembernek ez az első vezetőedzői megbízása felnőtt csapatnál, eddig csak asszisztensként tevékenykedett, illetve a Ferencvárosnál korosztályos együtteseket irányított. Játékosként bizonyára többen emlékeznek rá, hiszen például a 2005 őszén a Bajnokok Ligája főtáblájára feljutó Artmedia Petrzalka csapatkapitánya volt, valamint megfordult a német Kaiserslauternben is egy rövidebb ciprusi és romániai légióskodás mellett. A szlovák válogatottban 15 mérkőzésen lépett pályára, de nagy tornán nem képviselhette északi szomszédunkat.

A csapat helyzete rossz, de még mindig nem reménytelen. Ahogyan néhány nappal ezelőtti írásunkban is foglalkoztunk már vele, öt mérkőzés van hátra a bajnokságból és a hétfői vereségnek köszönhetően kétszereplős helyett immár egy háromszereplős versenyfutás részese a Győri ETO, hiszen három ponttal van lemaradva a Vasastól, viszont immár utolérte a Szeged. Közülük pedig csak egy juthat fel a bajnoki címet szinte biztosan megszerző, magabiztosan menetelő Nyíregyháza mögött. A Rába-partiak nagy szerencséje azonban, hogy még találkoznak az angyalföldiekkel, ráadásul hazai pályán fogadják őket és egy esetleges pontazonosság őket segítené a több győzelmük miatt. Ugyanakkor figyelmeztető jel lehet, hogy a Győr borzasztóan teljesít a legközelebbi riválisokkal szemben: a Nyíregyházától oda-vissza kikapott (2–3, 0–1), a Vasas a Fáy utcában legyalulta (0–6), a Szeged elleni két meccsen pedig egyetlen pontot szerzett (1–1, 0–1). Ebben a mutatóban sokkal jobban teljesít a Szpari, hiszen tizennyolc lehetséges pontból tizenegyet gyűjtött, a Szeged tízet, a Vasas öt meccsen hetet.

Borbély Balázsnak nem lesz könnyű dolga, mert egy mentálisan nagyon mélyen lévő csapatot kell felráznia, ráadásul a csapategységet is valahogyan meg kell erősítenie, mert jelenleg nem hasonlít csapatra a Győr, inkább csak egyforma mezben sportoló férfiak csoportjára. Az egyre fogyatkozó szurkolótábor pedig csalódott, kiábrándult, egy részük pedig dühös nyílt levelet tett közé a minap. Ebben részben megerősítik az általunk feszegetett öltözői problémákat, valamint a játékosok erőnlétével kapcsolatos aggályokat. Ugyanakkor kemény állításokkal támadják a sportigazgatót, Köteles Lászlót és követelik a korábbi sikeredző, Pintér Attila visszahozását. A levél még friss, nem tudjuk, hogy érkezik-e rá hivatalos válasz a klub részéről, de az érződik, hogy bármennyire is kivételes lehetőségekkel sáfárkodik a klub, a közelmúlt egyik legnagyobb bukása fenyeget.

2022-ben a Diósgyőr nem tudott azonnal visszajutni, pedig alaposan felturbózták a keretüket válogatott játékosok szerződtetésével, 2021-ben a Vasas hasalt el emlékezetes módon a Debrecen és a Gyirmót mögött, de emlékezhetünk arra is, hogy a Zalaegerszeg, vagy még korábban a Ferencváros is évekig küzdött az NB II jelentette akadállyal. Ugyanakkor ne temessük még a győrieket, mert az utolsó fordulókban sok minden történhet még.

A sorsolásuk nem könnyű, viszont a kezdet nem is lehetne jobb: a sereghajtó Mosonmagyaróvár vendégeként kötelező három pontot szereznie egy feljutásra aspiráló együttesnek, majd utána otthon is elvárható a kieséstől fenyegetett Pécs elleni győzelem. Ezután Kazincbarcikára utazik az ETO, ahol sosem egyszerű a vendégcsapatok dolga, viszont kellő muníciót meríthetnek a Vasas elleni csúcsrangadóra. Ha azon a meccsen még lesz tét és nyernek, a saját kezükbe veszik a sorsukat, ebben az esetben pedig az idén remeklő Ajka vendégeiként csikarhatják ki a feljutást.

Kiemelt fotó: ETO FC Facebook