A lipcsei ugródeszkáról dobbanthat nagyot Xavi Simons
A jelenleg az RB Leipzig csapatát erősítő 20 esztendős jobb oldali középpályás egyelőre nem tud olyan jól futballozni, hogy azzal arányos megítélése, elismertsége és megbecsültsége legyen. Hollandia új üstököse Európa egyik legalulértékeltebb játékosa, akinek a bámulatosra sikerült eindhoveni szezonja „csak arra volt jó”, hogy a PSG visszavásárolja a játékjogát, ám a franciák azonnal tovább is passzolták Lipcsébe, ahol tulajdonképpen Szoboszlai Dominik utódja lett. És Simons a Bundesligában is ott folytatta, ahol a PSV-nél abbahagyta – pillanatok alatt beépült Marco Rose csapatába, és alapemberré vált.
A 2003-as születésű Xavi Simons már hét évesen az FC Barcelona akadémiáján nevelkedett, 2010 és 2019 között majd egy évtizedet töltött el a katalánok kötelékében. Noha az ifjú holland a Barca egyik legtöbbre taksált utánpótláskorú tehetsége volt (a Real Madrid és a Chelsea is élénken érdeklődött iránta), 2019-ben, amikor beléphetett volna a nagycsapat előszobájába, visszautasította a Blaugrana szerződésajánlatát, és inkább Párizs felé vette az irányt. A Paris Saint-Germain együttesével három évre írt alá, és bár az évi egymillió eurós fizetése a spanyol ajánlat ötszörösét biztosította a holland csodatini számára, Simons szakmai előmenetele megrekedt, nem tudott betörni a felnőttek közé.
A PSG első csapatában 2021 februárjában egy Caen elleni kupameccsen debütált, aztán a 2021–22-es szezon végéig mindössze 7 bajnoki és három további Francia Kupa-mérkőzés adatott neki a katari kézen lévő kirakatcsapatban. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a kezdetekben a futballhoz való hozzáállása is hagyott kívánnivalót maga után, ugyanakkor a harmadik párizsi évére benőtt a feje lágya, és miután a külsőségek, a bohémságok helyett a játékot, a saját karrierjének a felépítését állította középpontba, az U19-es együttes egyik legjobbja lett. Ennek ellenére sem kapott annyi lehetőséget, amennyit ő méltányosnak tartott volna, és mivel Simons rendszeresen játszani akart, a szerződése pedig lejárt, tavaly nyáron továbbállt.
Eredetileg az volt a felek terve, hogy a holland hosszabbít Párizsban és kölcsönbe megy a PSV-hez, ebbe azonban végül Eindhovenben nem mentek bele, így ötéves kontraktust kötöttek a középpályással. A franciák azonban résen voltak, és kialkudtak egy (kizárólag 2023-ra érvényes) 6 millió eurós visszavásárlási opciót.
Simons hazatérése minden várakozást felülmúlt, a PSV-nél töltött szezonban az Eredivisie mind a 34 fordulójában pályára lépett, 19 találattal társgólkirály lett (Anasztasziosz Duvikasszal egyetemben) és nyolc gólpasszt is kiosztott mellé, amivel a kanadai táblázat második helyén zárt, egyetlen ponttal Dusan Tadics mögött. Meccsenkénti 2,2 sikeres cselénél csak Mohammed Kudus (3) varázsolt többet a holland ligában, a Sofascore osztályzatait tekintve 7,52-es átlagával a csapat harmadik legjobb játékosa volt Cody Gakpo és Joey Verman mellett. Bár a bajnoki cím a Feyenoord szárnyalása miatt nem jött össze Simonsnak a PSV-vel, a Holland Kupát a magasba emelhette. Az Európa-ligában egy csoportmérkőzés kivételével az eindhoveniek összes találkozóján bevetették, a „farmerek” azonban pechjükre már a legjobb 16 közé jutásért összeakadtak a végső győztes Sevillával – az El rekordbajnoka 3–2-es összesítéssel búcsúztatta Ruud van Nistelrooy együttesét.
A parádésra sikerült 2022-23-as szezon során Simons 48 mérkőzésen összesen 22 gólt és 12 asszisztot jegyzett, és kétszer is megválasztották a hónap játékosának. Ezek után természetesen a Paris Saint-Germain is kapcsolt, és visszavásárolta a holland labdarúgás új üstökösének játékjogát, majd érthetetlen módon három nappal később kölcsönadta az RB Leipzignek.
Noha a PSG finoman szólva sem a tehetséggondozás és a játékosnevelés fellegvára, a hollandhoz való viszonyuk meglehetősen ellentmondásos. Az, hogy 16 évesen, tinédzserkorban csúcsgázsit jelentő bérért elcsábították a katalán fővárosból, egyértelműen azt jelzi, nagyon sok fantáziát láttak benne, később aztán mégsem szavaztak neki bizalmat. Ugyanakkor a 2022 nyarán kiharcolt visszavásárlási záradék arra bizonyság, hogy véglegesen nem tudták és nem is akarták elengedni a játékos kezét, az pedig már egy kapitális üzleti baklövés lett volna, ha egy ilyen idény után potom 6 millióért nem kötik újra magukhoz a mára kész topjátékossá avanzsált ifjú titánt. Persze a klub és Simons „se veled, se nélküled” kapcsolatában a játékos is partner, hiszen ezúttal négy évre írt alá a franciáknak, és most abban bízik, a Bundesliga és a Bajnokok Ligája nagyszínpada végre megfelelő ugródeszka lehet a hőn áhított párizsi megbecsültség eléréséhez. Az más kérdés, hogy vajon szükséges volt-e ez az újabb közbülső állomás, tekintve, hogy egyrészt Simons épp eleget bizonyított már, másrészt jelenleg a jobb oldali nyolcas posztján többnyire az a Warren Zaire-Emery játszik a piros-kékek színeiben, aki az előző kiírásban 26 találkozón mindössze kétszer volt eredményes, az ősszel pedig 7/0 a mérlege eddig… Nem is kérdéses, hogy volna helye a hollandnak a többek között Lionel Messit és Neymart is elveszítő PSG kezdőcsapatában, és ha így folytatja, jövő nyáron talán már nem hosszabbítják meg a lipcsei kiküldetését…
Hősünk ugyanis nem vesztegeti az idejét Szászországban, augusztusban, a Bayern München ellen 3–0-ra megnyert Szuperkupa-döntőn mutatkozott be, azóta a bajnokságban 6 forduló után 3 gólnál és 4 előkészítésnél tart, és a csapat egyik motorja: a Sofascore ranglistája szerint 7,57-es átlagával egyenesen a legjobb lipcsei játékos. 0,83-as xG mutatójánál csak a nála eggyel több gólt szerző Lois Openda értéke magasabb, 0,61-es xA-indexével pedig harmadik a sorban. Eddig 1,3 sikeres csele volt mérkőzésenként – e tekintetben csupán Dani Olmo előzi őt meg. Persze a Bundesligában nehezebb lesz hozni az Eredivisie előző kiírásában produkált dicsőséges statisztikákat, de egyelőre minden afelé mutat, hogy Xavi Simons zökkenőmentesen veszi az akadályokat, és hétről-hétre közeledik az elit elitjéhez.
A válogatottban való debütálása is különlegesre sikerült, hiszen a katari világbajnokságon került rá sor, méghozzá az Egyesült Államok elleni nyolcaddöntőben. Louis van Gaal a 83. percben, az Oranje 3–1-es vezetésénél cserélte be a holland keret legifjabb tagját, aki hazája történetének legfiatalabb, a vb egyenes kieséses szakaszában pályára lépő játékosa lett. A Mundial után Ronald Koeman vette át a narancsmezesek irányítását, és Simons a régi-új szövetségi kapitány feltétlen bizalmát élvezi: a Nemzetek Ligája négyes döntőjében és a 2024-es Európa-bajnokság eddigi összes selejtezőjén kezdőként számított rá.
A még mindig csak 20 éves jobbszélső tehát immár Európa egyik legerősebb nemzeti csapatában is meghatározó játékossá lépett elő, és aligha túlzó azon megállapításunk, miszerint jelenleg a kontinens egyik legalulértékeltebb labdarúgója. A Transfermarkt.com szerint 40 millió eurót kóstál a játékjoga (további 41 futballistával holtversenyben, köztük olyan hasonló poszton alkotó játékosokkal, mint Mikel Oyarzabal, Yeremy Pino vagy éppen a vele leginkább összevethető Mohammed Kudus, akiknél mind jobbnak tűnik) – innen nézve döbbenetes, hogy a PSG mindössze 6 millióért négy évre vissza tudta szerezni – persze, ez a saját leleményességüknek köszönhető. Tény, van egy olyan nézőpontja is az ügyletnek, hogy most 6 milliót fizettek egy olyan játékosért, akit négy évvel ezelőtt ingyen kaparintottak meg. De eljön majd az a nap, amikor egy 70 és 100 millió euró közötti összegért továbbértékesítik a holland játékjogát, s akkor vélhetően a katariak egy röpke félmosoly kíséretében nyugtázzák majd ezt a „kis” pluszköltséget, már ha egyáltalán eszükbe jut még…
Addig azonban még sok víz lefolyik a Szajnán, az ördöngös cselezőkészséggel és rendkívüli gólérzékenységgel megáldott Simons pedig Németország keleti felén tündököl. Bár az a bizonyos kivásárlási záradék egyelőre determinálja a sorsát, de természetszerűleg már a Premier League élcsapatainak a radarján is ott van a holland: a nyár folyamán az Arsenal és a Newcastle United menedzsere is beszélt róla, hogy figyelik egy ideje, és biztosak lehetünk benne, hogy a tőkeerős szigetországi megkeresések nem maradnak majd el. Egyébként sokkal jobban is járna, ha – Szoboszlai Dominikhez hasonlóan – ő is egyenesen Angliába igazolna Lipcséből, hiszen legalább tíz PL csapat van, amelyik jobb választásnak tűnik, mint az olajmilliárdok dacára is csak „döcögő” PSG. Arról nem is beszélve, hogy a Bundesligából a Ligue 1-be váltani mindenképpen visszalépés lenne, még akkor is, ha a helyi szupercsapatról volna szó. Kérdés persze, ha elérkezik a döntés ideje, mi vonzza majd jobban Simonst: Párizs és a viszonzatlan kamaszkori szerelem újabb csalárd csábítása, avagy a világ legerősebb bajnoksága?
Kiemelt kép: Alamy