Nagy kudarcaik ellenére főként a franciák uralják még a csapatsportokat

Nagy kudarcaik ellenére főként a franciák uralják még a csapatsportokat

2024. szept. 10.

Olyan magasságokba tette maga előtt a mércét Franciaország a korábbi évek eredményeivel, hogy csak leverni lehetett – éppen akkor, amikor a legjobban szerette volna átugrani. 2016 és 2022 között szinte letarolta a csapatsportokat: az időszak legsikeresebb labdarúgó-válogatottjával büszkélkedhetett, társbérletben a kézilabdázás trónján maradt, a legkülönbözőbb csapatsportokban nyerte agyon magát a tokiói olimpián, a párizsira készülve még a férfi vízilabdázói is a legjobbak közelébe kerültek.


Labdarúgásban egyértelműen a csúcs közelében maradt azóta is: miután a korábbi, hatéves időszakot egy Eb-ezüst, egy megnyert és egy tizenegyesekkel elbukott vb-döntő jellemezte, idén a defenzív felfogásával az Eb-bronzig jutott, csak Spanyolország bizonyult jobbnak nála. Ha egy játékost kell megneveznünk, akinek a formája túlélte a szaúdi szerződést, akkor N’Golo Kanté tündöklő egyénisége juthat eszünkbe, ha pedig a nyár legszenzációsabb átigazolását kell megneveznünk, akkor az Kylian Mbappé Madridba költözése. Az olimpiai válogatott Párizsban veretlenül, egyetlen kapott góllal menetelt a döntőig, igaz, ott ötször is megzörgették a hálóját a spanyolok: 120 perc alatt 5–3 lett a vége.

 



 

Kézilabdában a férfiak olimpiai és Eb-címvédőként, a nők olimpiai és világbajnoki címvédőként vágtak neki a játékoknak, ez a sportág hozta a legnagyobb bukást, még ha a dupla aranyesélyből született is egy ezüst. Néhány egyéni sikersportágunkban (vívás, öttusa) már érezhettük időnként, hogy a hatalmas hazai közönség ezúttal inkább nyomasztja a franciákat, ami kézilabdában is így történt a férfiaknál, meglepő módon. Rendezőként nyerni szokták a férfi-világbajnokságokat (2001, 2017), de az olimpia más, a csoportkört is alig élték túl a magyarok elleni ki-ki meccsen, majd a németek elleni negyeddöntőben egy gyakorlatilag megnyert csatát sikerült elveszíteniük, éppen a legjobbjuk, Dika Mem döbbenetes hibájával. Minden idők talán legjobbja, Nikola Karabatic így csalódottan búcsúzott.


Női kézilabdában a korszakos kapitány, Olivier Krumbholz sem tudta bearanyozni az utolsó olimpiáját, de a tanítványaival legalább magabiztos győzelmekkel menetelt az elődöntőig. A svédek elleni felemelő küzdelemben a finálé is összejött, Norvégia viszont nem adott esélyt a végső diadalra. A skandinávok 12 év szünet, két bronzérem után visszaszerezte a legfontosabb címet. Ezzel együtt Krumbholz és a franciák sorozatban harmadszor játszottak döntőt.

 



 

A franciák kosárlabdában is közel álltak a dupla döntőhöz Tokióban – és az amerikaiak elleni kettős vereséghez –, Párizsban két ezüsttel lett fényesebb a gyűjtemény, de egy arany is benne volt a pakliban. A női válogatottnak sokáig győzelmi esélyei voltak az olimpia utolsó döntőjében, végül az egyenlítési esélyt egy szintén elképesztő hibával szalasztotta el az utolsó pillanatban. Az NBA-játékosokkal megtűzdelt hazai csapat megközelíteni tudta a LeBron James, Stephen Curry fémjelezte Team USA-t: az olimpiák evolúciója alapján belenőtt a súlycsoportjába.


Nagy örömre és bánatra egy harmadik ezüstöt is szereztek a vendéglátók a palánk alatt, a 3x3-as játékot körülvevő különleges légkörben az aranyat hosszabbításban csenték el a hollandok.

 



 

Röplabdában a meglepő tokiói diadalt magabiztos párizsi siker követte a férfiaknál, edzőváltások után sikerült újra a trónra lépni. Három éve Laurent Tillie egy évtizednyi munka után tudta a csúcsra vezetni a gárdát, kapitányi időszaka utolsó, őrületes csatájában (3–2 az oroszok ellen). A legendás Bernardo Rezendét nevezték ki a helyére, aki Brazíliával két olimpiai aranyat és két ezüstöt, tovább három világbajnoki címet gyűjtött, egy éven belül azonban Andrea Giani követte a poszton, aki játékosként nyert az olaszokkal három vb-aranyat. A pályán elveszítette az olimpiai döntőit, köztük az 1996-os hollandok elleni meccs (2–3) minden idők egyik legnagyobb sportélményét jelentette a nézőknek, szövetségi kapitányként viszont már az olimpia cím is összejött – csak nem olasz zászló alatt. Sőt, az elődöntőben éppen a hazája legjobbjai ellen győzött 3–0-ra az együttese, a lengyelek elleni 3–0 felvezetéseként.

 



 

Rögbiben a tokiói ezüstöt sikerült arannyá fényesíteni, csak nem az akkori döntős nőknek, hanem a férfiaknak. Pedig a csapat a csoportkörben, a Stade de France 70 000 drukker előtt még nem csillogott, kikapott a csendes-óceáni nagyhatalomtól, a Fidzsi-szigetektől, a döntőben viszont hatalmas revansot vett (28–7).

 



 

Ami viszont nem sikerült jól, az a férfi torna vízilabdában. Az elmúlt évek fejlődési csúcsát az idei világbajnokság jelentette, ahol a negyeddöntőben a címvédő Magyarország kiejtése jelentette a szenzációt, az olimpián ezek után az éremvárományosok között lehetett említeni legújabb riválisunkat. A csoportban azonban csak Japánt tudta csak legyűrni, a végső győztes szerbek még jól meg is leckéztették a házigazdát (15–8). Ezzel együtt a magyarok, az ausztrálok és a spanyolok elleni szoros meccs azt jelzi, hogy Franciaország, ha továbbra is komolyan veszi a sportágat, komoly ellenfél marad.

Kiemelt fotó: Sporting News

Szerző

Arday Attila

Arday Attila

Arday Attila

Geológusból lett újságíró és edző. Nagy szerelmese a téli és a nyári olimpiának, a labdajátékoknak, az atlétikának, a vívásnak, de a például a sífutásnak és a síugrásnak is. A legtöbbet a kisgyermekeitől tanul, hogy jobban bánjon a tanítványaival. Nagypapa korában szaxofonozni szeretne, addig is minél többet járni a Kárpátokat, a brit szigetvilágot, az Atlanti-óceán térségét, Amerikát.