Íme, az NB I most lezárult szezonjának álomcsapata

Megyeri Balázs (Debreceni VSC)

Az álomtizenegy kapujába a Debrecen hálóőre, a mentáltrénerrel dolgozó és e végzettséggel maga is rendelkező Megyeri Balázs került, aki a sérülései miatt mindösszesen 19 mérkőzésen ölthette magára a hajdúságiak szerelését. E találkozók közül tízet is kapott gól nélkül „hozott le”, ami meglehetősen jó arány egy olyan kapustól, aki a lábbal való teljesítményével emelkedett az NB I-es mezőny fölé. A Debrecen labdakihozatalainak kulcsfigurája volt, amit vélhetően Marco Rossi válogatott behívóval honorált volna, ha a rutinos kapuvédő egészséges maradt volna.

Botka Endre (Ferencvárosi TC)

A régen látott sérüléshullám által megtépázott zöld-fehér védelem egyik legmegbízhatóbb tagja volt, aki a hátsó alakzat több pontján is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Szerepelt a védelem jobb és bal oldalán, valamint középen is. A Fradi támadójátékában eltérő szerepeket töltött be, játszott magasan az oldalvonal mellett, de gyakran a pálya közepén is feltűnt. A védekezése kimagasló volt, amire az egyik legszemléletesebb példa, ahogyan a májusi derbin lelassította az addig brillírozó Csoboth Kevint. Ugyanakkor a támadóharmadból is akad emlékezetes megmozdulása, ilyen volt a Paks ellenében hazai pályán megnyert összecsapás, ahol Botka fejelte a hajrában a mindent eldöntő találatot.

Batik Bence (Puskás Akadémia FC)

A Puskás Akadémia 29 esztendős játékosának zűrösen indult a mögöttünk hagyott szezonja. Máig tisztázatlan körülmények között távozott Kispestről, de ez nem befolyásolta abban, hogy Felcsúton azonnal bebetonozza magát a kezdő tizenegybe. Huszonhét mérkőzésen 2407 percet játszott, méghozzá különböző posztokon. Játszott a három-, illetve a négyvédős szisztémában is jobb oldali belső védőt, ám később egy új arcát is megismerhettük, amikor védekező középpályásként tűnt fel. Ez utóbbi poszton végérvényesen bizonyította, hogy nemcsak védekezésben hasznos, hanem a támadásépítésekben is lehet rá számítani. Még a legmagasabb szinten is ritka, hogy egy játékos védőként és középpályásként is bevethető, ezért mindenképpen kiemelendő Batik idénybeli szerepvállalása. Pozíciótól és szerepkörtől függetlenül folyamatosan bizonyította, hogy megérte rá lecsapni 2022 nyarán.

Szalai Gábor (Kecskeméti TE)

Ritkaságszámba megy, hogy egy játékos három egymást követő szezonban három különböző osztályban teljesítsen legalább 30 mérkőzést. Még ritkább, ha ez a három osztály sorozatban az NB III, az NB II és az NB I. Szalai Gábor ezt a bravúrt hajtotta végre, ami nem kevés játékintelligenciára és fejlődési potenciálra utal. Pláne, hogy az idény végi válogatott összetartásra Marco Rossi keretébe is bekerült. Elképesztő karriergörbe, de az idénybeli teljesítményét látva nincs okunk meglepődni. A kevésbe labdaügyes kecskeméti belső védők közül elsősorban a progresszív átadásaival tűnt ki. A hátvédek közül a legnagyobb mértékben rá hárult a labdák lapos előrejuttatása és ezt a feladatot többségében pontosan oldotta meg. Szalai fontos szereplője annak, hogy a Kecskemét támadójátéka jóval sokszínűbbé vált, mint a bajnokság első harmadában.

Ferenczi János (Debreceni VSC)

Megyeri Balázs és Dzsudzsák Balázs mellett Ferenczi János volt a Debrecen legfontosabb játékosa. A labdakihozataloknál Ferenczi helyezkedésével próbálta Szrdjan Blagojevics manipulálni az ellenfelek letámadását. Az ellenfél presszingjétől függően Ferenczi vagy szélesen helyezkedett, vagy behúzódott a védelem elé plusz egy középpályásnak, annak érdekében, hogy létszámfölényt tudjanak kialakítani a centrumban vagy megjátszhatóvá tegyék az oldalvonal mellett helyezkedő szélsőt. Marco Rossi stábja is felfigyelt Ferenczi remek formájára, így 2019 után újra a nemzeti csapattal edzhetett a Loki balhátvédje.

Szuhodovszki Soma (Kecskeméti TE)

A Szalai Gábor pályaívéhez hasonló grafikonon mozog Szuhodovszki Soma is, aki talán még különlegesebb úton jutott el az NB I-es ezüstéremig. Két szezonnal korábban még többnyire (19 meccsen) az ETO FC Győr második csapatában jutott szóhoz, amely akkor a megyei első osztályban szerepelt. Ehhez képest manapság Szuhodovszki a válogatott kapuján dörömböl. Természetesen hangzatos nyilatkozatok helyett a pályán mutatott teljesítményével. Három gól és kilenc gólpassz mellett rá is jelentős szerep hárult abban, hogy a Kecskemét képes volt labdát birtokolni az ellenfél térfelén.

Banó-Szabó Bence (Kecskeméti TE)

Az első osztály asszisztkirálya. Tizenkettő gólpasszával és öt góljával az NB I egyik legeredményesebb játékosa volt. Harmincegy mérkőzésen kapott lehetőséget, melyeken ő felelt a KTE kreativitásáért. Leginkább a támadóharmadban és a tizenhatoson belül látványos az ő játéka, de a támadásépítések közben is nagyon fontos szerepet tölt be a vonalak közötti mozgásaival. Ha Varga Barnabás nem rúgott volna 26 gólt, akkor bátran állítanám, hogy Banó-Szabó az idény játékosa, így viszont inkább nyitva hagyom ezt a kérdést.

Gergényi Bence (Zalaegerszegi TE FC)

A Zalaegerszeg bal oldalának legstabilabb és legmeghatározóbb alakja, Gergényi Bence 2463 percet töltött a zöld gyepen, mely idő alatt három gólt és hat gólpasszt ért el. Ő is megfordult több poszton az idény folyamán. Játszott balhátvédet, bal oldali szárnyvédőt, balszélsőt és jobbszélsőt is. Alapvetően a bal oldalon futballozott, ahol védekezésben többnyire mélyen visszahúzódva szerepelt, támadásban viszont rendre magasan jutott labdához. A góljait és a gólpasszait mind ősszel jegyezte, ám ennek ellenére talán nála volt a legkevésbé érezhető a csapatból az egész Zalaegerszeget érintő tavaszi formahanyatlás.

Csoboth Kevin (Újpest FC)

Csoboth Kevin jelenleg az NB I talán legjobban cselező játékosa. A Milos Kruscsics-féle Újpest támadójátékának alapja volt, ahogyan a bal oldalról indulva megbontotta az ellenfelek védelmét. A szerb mester előszeretettel törekedett arra, hogy minél többször kerüljön egy az egy elleni szituációkba. Rendkívül hasznos tagja volt a lila-fehér alakulatnak, annak ellenére, hogy összesen csak tizenegy találatban vállalt közvetlenül szerepet (5 gól és 6 gólpassz). A karrierje ebben az évadban óriási lendületet kapott, stabil NB I-es játékossá vált, bemutatkozott a válogatottban, és – a hírek szerint – az Egyesült Államokból is volt ajánlata.

Varga Barnabás (Paksi FC)

A gólkirály 26 találatával megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy bekerüljön az idény csapatába. Zökkenőmentesen illeszkedett be Pakson és két edző keze alatt is ontotta a gólokat. Előbb a válogatottba került be, majd a szezonzárás után a Ferencváros igazolta át. A kérdés vele kapcsolatban az, hogy most van-e a karrierje csúcsán vagy van még út magasabb szintekre is?

Sztefan Drazsics (Mezőkövesd Zsóry FC)

A Mezőkövesd megmentője. A felívelések célpontja, az egyszemélyes kontratámadások megtestesítője huszonkilenc mérkőzésen tizennégy gólt és két gólpasszt ért el. Ez azt jelenti, hogy a Kövesd góljainak 40 százalékában vállalt közvetlenül szerepet.