Több volt benne – Keserű szájíz Kisvárdán és Pakson is

1. NB I szezonzáró, 1. rész:

Patinás klubok búcsúztak az élvonaltól, de megérdemelten

1. NB I szezonzáró, 2. rész:

Fehérvár, Zalaegerszeg – jó, hogy vége a szezonnak

1. NB I szezonzáró, 3. rész:

Újpesten csalódás, Mezőkövesden dicsőség a középmezőny

Kisvárda FC

(6. hely; 10 győzelem, 13 döntetlen, 10 vereség, 43–49, 43 pont)

Az előző szezon kiváló szereplésének köszönhetően tavaly nyáron az első nemzetközi szereplésére készült a szabolcsi együttes, amely ha már rajthoz állt a Konferencia-ligában, igyekezett jó teljesítményt nyújtani. A selejtezők második körében a kazah Kajrat Almatit sikerült idegenben és hazai pályán is 1–0-ra legyőzni, de a harmadik fordulóban az ezen a szinten már tapasztalt norvég Molde következett, és az idegenbeli 3–0-s vereség után hiába járt többször is közel a különbség eltüntetéséhez a magyar csapat, végül „csak” 2–1-re nyert. A norvégiai első mérkőzésről csak annyit, hogy ott betalált az a David Datro Fofana, akit nem sokkal később az angol Chelsea igazolt át.

David Datro Fofanára (9) itt még Jasmin Mesanovic vigyázott egy szögletnél, az afrikai csatár azóta már a Chelsea játékosa (Forrás: Kisvárda FC Facebook)

Többen féltették a Kisvárdát a szezon előtt, ugyanis távozott a védelem három alappillére: Dombó Dávid kapust az újonc Vasas FC szerződtette, a Herdi Prenga, Lazar Csirkovics védőpáros pedig Kispestre is együtt ment, más kérdés, hogy hármuk közül nehéz egyet is mondani, akinek bejött volna a klubváltás. Náluk is nagyobb veszteségnek tűnt a román karmester, Claudiu Bumba távozása, aki Székesfehérváron kötött ki, de új csapatának zaklatott idénye után biztosan ő is bánja már a mozdulást, azóta szabadon igazolható. Gosztonyi András a keveset foglalkoztatott magyarok egyikeként érdemei elismerése mellett szabadon szerződhetett a harmadosztályban nagy terveket szövögető Dunaújvároshoz, ahol azonban féltávnál elfogyott a pénz, ő pedig a tavaszt már Móron töltötte, de nem volt sok öröme benne, a csapat csont nélkül kiesett a harmadik vonalból is.

Az érkezőket nagyjából posztra igazolták, érkezett kapusnak a 19 éves Hindrich Ottó, akivel a fiatalszabálynak kívánt megfelelni a klub, neki végül nagyobb lett a füstje, mint a lángja, hiába tartották a legígéretesebb romániai kapusnak, itt ezt sajnos nem tudta megmutatni. Dominik Kovacic személyében egy horvát, Milos Vrnjanin személyében pedig egy szerb belső védő érkezett a távozók pótlására, na meg az a Széles Imre, aki egy évvel ezelőtt Gyirmóton sem volt alapember. Az észak-macedón futballistáknak jó híre van a hazai élvonalban, és érkezett is Várdára egy helyi U21-es válogatott támadó, Mario Ilievszki, de a legnagyobb név kétségtelenül a holland és lengyel csapatokat is megjárt Vida Kristopher volt, aki viszont alig-alig játszott a szezon során.

Ahogyan az európai eredményekből is látszik, jó formában kezdte a szezont Török László (és Erős Gábor) együttese. A bajnokságban is jól indultak, az első hat meccset négy győzelemmel és két döntetlennel teljesítették, ez szép jövőképet festett fel, ám ezt sorozatban három igencsak váratlan vereség követte. A Honvéd elleni hazai – nehezen magyarázható – 0–1, a Ferencváros otthonában elszenvedett – talán túlzó – 0–3, illetve a szintén budapesti, Újpest elleni tragikus 0–4 a lemondásuk felajánlására késztette az edzőket, de ekkor még megtarthatták az állásukat.

A következő öt meccsen megint szerzett 11 pontot a csapat, miután nyert többek között Felcsúton és Debrecenben is, ekkor megint kiegyenesedni látszott minden, de az őszt két súlyos vereséggel zárták, előbb Zalaegerszegen (0–3), majd Székesfehérváron kaptak ki (1–4) három góllal.

Érkezett egy szerb csatár Milos Szpaszics személyében a támadóvariációk bővítésére, valamint két bosnyák védő, Aleksandar Jovicic és Enes Alic. Rajtuk kívül az MTK korábbi montenegrói válogatott kapusa, Danijel Petkovic csatlakozott a Kisvárdához, ahonnan az albán-macedón szélső, Jasir Asani távozott Dél-Koreába 700 ezer euró körüli összegért, valamint hazatért a cseresorból a román szélső hátvéd, Andrei Peteleu.

Az idei évet kevés híján győzelemmel indította a csapat, ha nincs Hindrich (sokadik) kapitális hibája a hajrában, 2–1-re nyernek a Paks ellen, így azonban egy pontot elvitt a tolnai csapat, a folytatásban pontot vitt el a Honvéd is a Várkerti Stadionból (szintén 2–2), majd a Ferencváros ellen játszottak egy olyan döntetlent (0–0), aminek végre tudtak örülni. Az Újpestnek is visszavágtak az őszi négyesért egy 2–1-es sikerrel, de utána jött egy újabb nyeretlen széria, Török Lászlóéknak pedig megköszönte Révész Attila sportigazgató az együttműködést, és a napokkal korábban Újpestről menesztett Milos Kruscsicsot állította a kapitányi hídra.

A szerb tréner regnálása alatt nem fejlődött ugrásszerűen a csapat teljesítménye, rengeteg döntetlent játszottak, az első öt meccsén négyet, majd ő is megmutatta, hogy ki tud kapni ezzel a kerettel 3–0-ra a Groupamában, csakúgy, mint elődei. Regnálása első kisvárdai győzelmét volt csapata, az Újpest ellen szerezte meg, majd a biztos kieső Vasas ellen is jött még egy 2–1-es siker, hogy aztán az utolsó fordulóban asszisztáljanak a kecskeméti ezüstbulihoz (0–1, oda).

Driton Camaj Kisvárdáról lett montenegrói válogatott, és őrzi is a helyét a nemzeti csapatban (Forrás: Kisvárda FC Facebook)

Néhány jó dolog:

1. A Kisvárda nem vallott szégyent az európai kupaporondon, négy mérkőzéséből hármat megnyert, gyűjtögette a magyar futballnak a koefficiens-pontokat
2. A klub Jasmin Mesanovic (bosnyák), Driton Camaj (montenegrói) és Janisz Karabeljov (bolgár) személyében rendszeresen ad játékosokat különböző európai felnőtt válogatottakba. Ez a klubnál folyó szakmai munka elismerése és egyben az NB I presztízsét is emeli.

Néhány rossz dolog:

1. 2023-ban a lehetséges 18 meccséből összesen hármat nyert meg a csapat. Ez nagyon kevés, aligha szorul magyarázatra, hogy miért írjuk ezt.
2. Hindrich Ottó szerepeltetése. Okos húzásnak tűnt a nyáron, hogy őt kölcsönvették a CFR Cluj-tól, de az ifjú kapus nem bírta el azt a terhet, ami azzal jár, hogy kezdőkapus lett az NB I-ben. Az egész idény során bizonytalan volt, és a szezon vége felé úgy tűnt, már a társai sem igazán bíznak benne. Amennyit nyert rajta anyagilag a klub, sportszakmai értelemben körülbelül ugyanannyit bukott is, ha a hibáit és az eredményeket nézzük. Lejárt a kölcsönszerződése és aligha tesz lépéseket a Kisvárda azért, hogy marasztalja.

A szezon legjobbja:

Ahogyan a csapat teljesítménye, úgy a játékosoké is egészen hullámzó volt a mögöttünk hagyott bajnokság folyamán. Végül a kanadai táblázat döntött, ott az első helyen 6 góllal és 7 gólpasszal a montenegrói Driton Camaj végzett az első helyen, és tényleg, ő a mérkőzések többségében veszélyesen futballozott.

Paksi FC

(5. hely; 14 győzelem, 7 döntetlen, 12 vereség, 57–57, 49 pont)

Pakson, ahogyan az lenni is szokott, ezúttal sem forgatták fel túlzottan az öltözőt, a legérdekesebb mozgás talán az edzői szoba környékén volt, ahonnan kiköltözött Bognár György, hogy hazatérjen a szeretett MTK-jához, a helyét pedig az a Waltner Róbert vette át, aki a Kaposvár és a Zalaegerszeg után immár harmadik csapatát irányíthatta az élvonalban.

Persze a játékosok is mozogtak a Fehérvári út környékén, érkezett a nagy tapasztalattal bíró korábbi válogatott hátvéd, Kádár Tamás, a 2021-es gólkirály, Hahn János, a Honvéddal szakító Bőle Lukács és elhozták a Gyirmótot az NB II-be már nem követő csatárt, Varga Barnabást is. Csatárposztra kellett is az erősítés, hiszen egészen Dél-Koreáig meg sem állt az előző idény szenzációja, a 31 gólig jutó góltorony, Ádám Martin, míg Bognár István az édesapját, Medgyes Sinan pedig a korábbi edzőjét követte a másodosztályú MTK-hoz.

Az első fordulókban jó csapat benyomását keltette a Paks, az első négy meccsén nyolc pontot gyűjtött, majd látványos visszaeséssel két meccset is elveszített a Kisvárda és a Kecskemét ellen (mindkét alkalommal 1–3). Ennek az időszaknak a krónikájához tartozik, hogy Waltner összeveszett a csapat veterán támadójával, Böde Dániellel, aki ettől kezdve csak a második csapat edzéseire és mérkőzéseire volt hivatalos, és úgy tűnt, a legmagasabb szinten már nem is látjuk őt játékosként.

Waltner Róbert ennél többet remélt: a paksi közreműködése nem volt sem túl sikeres, sem túl hosszú (Forrás: Paksi FC Facebook)

Az ősz további részét meglehetősen hektikus szereplés követte, igaz, sokszor állítólag az orvosi csapat legalább olyan súllyal szólt bele egy-egy összeállításba, mint maga az edzői team, és tényleg több kulcsjátékosát is hosszabb-rövidebb időre elveszítette a csapat. Győzelmek és vereségek váltották egymást, 2-3 meccses szériák alakultak ki, néha becsúszott egy-egy döntetlen is, de a Paks tartósan a dobogó mögött töltötte az ősz nagyobbik részét, novemberben ráadásul nagyszerű, 5–0-s sikert aratott az erőtlen Honvéd ellen, majd a téli pihenő előtt 3–1-re felülmúlta az Újpestet is.

A szünetben minimális mozgás volt a keretben, Rácz Gergő az MTK-hoz távozott a kapuból, a középpályás Szabó Bálint pedig a török Antalyasporhoz ment kölcsönbe, míg az érkezők oldalán a felcsúti Skribek Alen mellett a Soroksárt elhagyó Haris Attila nevét érdemes megjegyezni.

A tavasz aztán nem úgy indult, ahogy várták az atomvárosiak: egy őszről elnapolt meccsen vereséget szenvedtek a Ferencvárostól, de ezzel azért együtt lehet élni, azzal már kevésbé sikerült, hogy a Kisvárda, a Kecskemét és a Debrecen elleni mérkőzéseken mindössze két pontot szerzett a csapat. A hajdúsági túráról hazafelé már lehetett hallani, hogy váltás készülődik, Waltner ment is, és a helyére visszatért Bognár György, aki nem hazudtolta meg önmagát, visszahozta a vakmerő támadófutballt Paksra. Először ennek még ellenállt a szervezett Mezőkövesd, és 2–0-ra nyert náluk, de aztán beindult a gólgyár és sorozatban hat meccset nyert a csapat 17 gólt lőve ezen időszak alatt.

Az utolsó fordulókra kanyarodva a Paks egyre inkább bejelentkezett a dobogós helyek egyikére, ezért biztosan nagy csalódás, hogy a hajrát elrontotta a Bognár-csapat. Hiába nyertek tavasszal a Kisvárda ellen és Kecskeméten is, a Debrecen elleni kulcsmeccsen nem esett gól, majd Mezőkövesden szaladtak bele a késbe egy 6–1-es vereség formájában. A Puskás Akadémia visszavágott a sokévnyi eredménytelenségért egy 2–0-s győzelemmel, az utolsó fordulóban pedig a zalaegerszegi 1–1 már nem osztott, nem szorzott a dobogóért vívott küzdelemben.

Varga Barnabás (23) itt egy Dibusz Dénesnek lőtt gólnak örül éppen, a nyártól csapattársak lesznek a Ferencvárosnál (Forrás: Paksi FC Facebook)

Néhány jó dolog:

1. Varga Barnabás személyében egymás után harmadszor adta a liga gólkirályát a Paks, ehhez ezúttal 26 találat is elég volt.
2. Böde Dániel reaktiválása. A láthatóan fittebb és agilisabb Böde Dániel a tíz évvel ezelőtti önmagát idézte a bajnokság második felében, sokakat izgat a kérdés, hogy vállal-e legalább még egy szezont? Bognár György nyilván nem bánná.
3. Simon Barnabás, Debreceni Zalán és Vas Gábor személyében egyre több szerepet kaptak a fiatalok, ráadásul jól is szálltak be mindannyiszor. Vas a kezdőcsapatban is helyet követelhet magának a közeli jövőben, ha így folytatja.

Néhány rossz dolog:

1. Biztos, hogy csalódás lett úrrá a paksi játékosokon és vezetőkön az elrontott hajrá miatt. A 29 kör után még karnyújtásnyira lévő bronzérem után négy meccsen mindössze két pontot szerzett a csapat, így búcsút inthetett Európának és a dobogónak is.
2. 57 kapott góllal a Paksé lett a leglyukasabb védelem. Ez még akkor is nagyon sok, ha ismerjük a bognári filozófia alapvetését, mely szerint az a fontos, hogy eggyel több gólt rúgjon a csapat, mint amennyit kap. Ez nem mindig sikerült, a Mezőkövesd elleni 6–1-es vereséget pedig szinte oktatni kéne, olyannyira felszínre hozta a csapat minden védekezésbeli gyengeségét.

A szezon játékosa:

Nem lehet kérdés, Varga Barnabás. A Gyirmótról szerződtetett csatár egy szezon alatt 26 gólt szerzett, bekerült a válogatottba és a Ferencváros is szerződtette. Emlékezetes idényen van túl, neki aztán teljesen mindegy volt, ki az edzője, azt csinálta, amihez ért, rúgta, fejelte a gólokat. Egyedül a négy kihagyott tizenegyes miatt főhet a feje, más kritika azonban aligha érheti. Mi már napokkal ezelőtt eljátszottunk a gondolattal, hogy ki pótolhatná őt a paksi együttesben.