Két fiatal szélső és Rodri játéka lehet a siker kulcsa a spanyolok számára az Eb-n

Két fiatal szélső és Rodri játéka lehet a siker kulcsa a spanyolok számára az Eb-n

2024. jún. 9.

Az idei Európa-bajnokságon is az esélyesek közé tartozik a spanyol válogatott. 2023-ban a Nemzetek Ligáját megnyerték a frissen kinevezett Luis de la Fuente szövetségi kapitány irányításával. Cikkünkben megvizsgáljuk a csapat játékstílusát, valamint, hogy mely játékosok közötti kapcsolat lehet igazán gyümölcsöző az ibériaiak számára.


 

Bár a 2022-es világbajnokságon minden mérkőzésüket uralták a spanyolok a mezőnyben, az ellenfél kapuja előtt igazán nagy veszélyt rendszeresen csak Costa Rica ellen tudtak teremteni a négy mérkőzésük közül. Az akkor még a Luis Enrique által vezetett együttesből a kreativitás hiányzott a tizenhatos előterében, csak a steril labdatartást tudták megvalósítani. Nem volt, aki induljon a védelem mögé, illetve a szélekről hiányoztak azok a játékosok, akik egy az egyben képesek megverni az ellenfelüket és abból megbontják a védelmet, létszámfölényt alakítanak ki.

 

Luis Enrique helyére érkezett a vb után a tíz éve már a spanyol utánpótlás-válogatottaknál dolgozó Luis de la Fuente. A támadójáték stílusán igazán sokat nem alakított, csupán annyi az eltérés, hogy az Enrique által előszeretettel alkalmazott hamis kilences nála nem létező fogalom. Mindig egy klasszikus csatárral kezd, aki általában Álvaro Morata. Valamint olyan profilú játékosokat hívott be, akik valódi szélsők, róluk később lesz szó részletesen.

 

A Rodri, Pedri kettősnél technikásabb középpályás páros nem lesz a mezőnyben

 

A spanyol csapat játéka évtizedek óta a biztos labdatartásra és a játékosok kiváló passzkészségére épül. Ebből a szempontból is a csapat gravitációs pontja a Manchester City kiválósága, Rodri. A csapat nélküle szinte képtelen volt mecset nyerni ősszel, ellenben vele csupán az FA-kupa döntőjében kapott ki. Az ő irányító képessége szinte egyedülálló a világon, a meglátásai a pályán, illetve a játék és az ellenfél védekezésének olvasása kincset ér. Ebben az idényben progresszivitásban, az utolsó passzok kiosztásában is előrelépett, 9 gólpasszal zárta a Premier League-et. Hatvannal több lövéshez vezető akcióban vett részt aktívan, mint egy szezonnal korábban, továbbá a progresszív passzok és a támadóharmadba passzolt labdák tekintetében is az öt európai topliga legjobbja volt. A válogatottnál is bőven lesznek olyan játékosok, akik olyan minőséget, illetve ami még fontosabb, hasonló stílust képviselnek, mint akikkel együtt játszik a Citynél. Nyolcas/tízes poszton a játék kontrollálásában és a támadóharmadbeli gördülékeny labdajáratásban Pedri szerepe lesz a legfontosabb, vélhetően ő lesz az egyik nyolcas. Rodri játéka Sergio Busquetsére hajaz leginkább, akivel három szezont játszott együtt Pedri a Barcelonában. A harmadik középpályás pedig úgy tűnik, Fabián Ruiz (PSG) lesz, aki szintén képes kontrollt biztosítani a csapat támadójátékának.

 

Ahogyan a Citynél, úgy a spanyol válogatottnál is kiválóan egy az egyező szélsőket találunk, akiket egy forgatással, vagy hosszabb passzal remekül tud megjátszani Rodri, de akár Pedri vagy Ruiz is. Éppen az ilyen játékosok hiányoztak a 2022-es vb-n a hispánoktól. A jobb oldalon Lamine Yamal (Barcelona), míg a bal szélen Nico Williams (Athletic Bilbao) bolondíthatja meg a védőket. A LaLigában előbbi az ötödik, míg utóbbi a második legtöbb sikeres cselt hajtotta végre, mindketten megelőzték az előző évek legjobbját, Vinícius Juniort ebben a tekintetben. A tizenhatoson belülre labdavezetéssel eljuttatott labdák számát tekintve is a hét legjobb között voltak az fbref.com adatai szerint, pedig Yamal „csupán” 2201 játékpercet töltött a pályán. Nem csak öncélú cselezgetést hajtanak végre, hiszen a várható gólpasszok számát tekintve is a top 10-ben vannak, egyébként Williams 11 gólpasszal zárt, amihez azért a társak átlag feletti befejezése is kellett.


A középpályás-sort és a támadó szélsőket összegezve elmondható, hogy középen a világ legjobban passzoló játékosai közül ketten ott lesznek a csapatban, míg a szélen a LaLiga legkiválóbban cselező játékosai, ami így együtt „gyilkos” kombinációt jelenthet. 


Természetesen a cselezésben jóval nagyobb a kockázat, de mivel ezt a szélen fogják megtenni, ezért az ellenfélnek kevesebb esélye lesz gyors kontrát vezetni, mert azt is középen a leghatásosabb vezetni.

 


 A szélső hátvédek szerepköre meghatározó lesz

 

A rest defense-t (biztosító védekezést) azzal igyekeznek stabilizálni, hogy építkezésnél első fázisban 4–1-ben álnak fel, de amikor az ellenfél térfelére érnek, akkor 2–3-ra alakul át az első vonalban lévő öt támadó mögötti játékosok felállása. Ezzel a 2–3-as felállással – Rodrival a hármas lánc közepén – próbálják zárni a területet és megakadályozni az ellenfelek kontratámadásait, mert bizony elsősorban így tudnak majd csak helyzeteket kialakítani ellenük a riválisok. Ebbe a szélső védő szerepkörbe a bal oldalon a keretből talán a leginkább Marc Cucurella (Chelsea) illik, aki a szezon végén ehhez valamelyest hasonlítható szerepkört töltött be: balhátvédből behúzódott második hatosnak. Vele ellentétben Alejandro, vagy egyszerűbben csak Álex Grimaldo (Bayer Leverkusen) az egész idényben parádézott, ám ő a támadások során rendre magasan játszott és Florian Wirtzcel váltogatták a pozíciókat a támadóharmadban ezen az oldalon. Kérdés, hogy De la Fuente a stílusához jobban illő balhátvédet preferálja majd vagy az egész szezonban kiemelkedőt nyújtó Grimaldót. Az észak-írek elleni szombati felkészülési mérkőzésen a két szélsőhátvéd magasan az oldalvonal mellett helyezkedett szinte végig és Fabián Ruiz lépett vissza Rodri mellé biztosítani a két középhátvéd elé. Pedri pedig inkább tízest játszott Morata mögött, nem pedig a félterületben nyolcast. Ezeket a szerepköröket az Eb-n is váltogatni fogja valószínűleg De la Fuente, és ez utóbbi Grimaldónak feküdhet.

 

A középhátvédek vonatkozásában a legfontosabb szempont a labdával való játék a spanyol válogatottban, hogy olyan kerüljön be a csapatba, aki fel tudja cipelni a labdát és a progresszív passzokat is stabilan ki tudja osztani. 


Várhatóan ezért nem a Real Madriddal hatszoros BL-győztes Nacho Fernandez fog kezdeni, aki nagyon pontosan passzol, de kevés rizikót vállal, hanem Aymeric Laporte (Al-Nasszr) és Robin Le Normand (Real Sociedad), akik mindketten olyan játékrendszerekben futballoztak az elmúlt években, amely magasan védekezik, ellentétben a Real Madriddal. Érzik, hogy mikor kell kilépni egy-egy támadóra, de ha nagy terület van mögöttük és egy az egy elleni helyzetbe kerülnek egy klasszis csatárral, akkor azért bajban lehetnek. Ezért lesz nagyon fontos, hogy a hátsó négy vagy öt ember hogyan zárja, szűkíti a területeket az ellenfél kontratámadásai során. Alapvetően a keretből kimaradókkal nem foglalkozunk ebben a cikkben, ám itt mindenképp említést kell tennünk Pau Torres (Aston Villa) és Pau Cubarsí (Barcelona) mellőzéséről. Ők azok, akik profilban megfelelnek annak, amit De la Fuente elvár a védőitől és a legmagasabb szinten nyújtottak remek teljesítményt ebben az évadban – Laporte-tal ellentétben, aki Szaúd-Arábiában szerepelt.

 

A kapuban David Raya (Arsenal) és Unai Simón (Athletic Bilbao) közül választ majd De la Fuente, számomra nagyon meglepő lenne, ha nem Raya lenne a kezdő, hiszen a beadásokat a leghatékonyabban semlegesítette ebben az idényben a PL-ben, márpedig a spanyolok ellen biztosan érkeznek majd ívelések a kapu elé. Továbbá lábbal is nagy segítsége lesz a csapatnak – akár rövid, akár hosszú passzokkal.

 

Végül, de nem utolsósorban nézzük meg, a csatárposzton milyen lehetőségek közül válogathat a 62 esztendős szövetségi kapitány. A kezdő kilences bizonyosan Morata lesz, akinek jó idénye volt az Atlético Madridban, a bajnokságban 15 gólig jutott és az npxG/90 mutatóban 0,61-et hozott, amivel 0,01-vel maradt le az ezen a listán is élen záró gólkirálytól, a Gironát erősítő ukrán Artem Dovbiktól (24 gól). Morata a BL-ben 5 találatig jutott, ám a szezonbeli utolsó 11 mérkőzésén mindössze egy gólt szerzett, és a szezon végére kikerült a kezdőből, ez aggasztó jel lehet. Rá mindig jellemző volt az, hogy képes szédületes sorozatot produkálni, ugyanakkor gólképtelen szériát is, mint azt tavasszal tette.


Az Atlético csatára az összjátékban is hasznos lehet, egyérintővel képes megjátszani a társait, területet is tud nyitni és ezzel élhet a középpályások közül Fermín López (Barcelona), ha pályára kerül. 


Morata cseréje Joselu (Real Madrid) lesz, aki a tizenhatoson belül jelent „csupán” veszélyt. Emlékezhetünk, ő a Bayern München elleni BL-elődöntőt döntötte el a hajrában elért duplával, titkon ebben reménykedhetnek a spanyolok, hogy az Eb-n is lesz legalább egy hasonlóan fontos találata a kispadról beszállva.

Kiemelt fotó: Getty Images

Szerző

Szöllősi Péter

Szöllősi Péter

Szöllősi Péter

Hétéves koromtól minden napot a sport napilap olvasásával kezdtem. Ekkortól alakult ki bennem a sport szeretete. Az iskolában a testnevelés mellett a matematika volt a kedvenc tantárgyam, ezért ilyen irányban tanultam tovább. Az adatok megjelenése a futballban számomra örömteli. Ezek által sokkal jobban leírható, elmagyarázható egy-egy történés, mérkőzés vagy akár egy hosszan tartó sorozat, ebben igyekszem segíteni az olvasókat.