„Saját projektjének rabja volt” – 30 for 30: Angry Sky

Egészen biztos, hogy az extrém sportokhoz kell egy sajátos hozzáállás és lelki alkat. Ezeket a sportolókat nehéz egy laikus, egy kívülálló számára megérteni, erre pedig hazánkban is láthattunk példát a közelmúltban Suhajda Szilárd sajnálatos halála és az azt övező viták kapcsán. Épp emiatt egyikünk számára sem tanulság nélküli a 30 for 30 második évadának záróepizódja, amely Nick Piantanida történetét dolgozza fel.

null

Ezúttal is messziről indítunk, mégpedig az elmúlt évtized egyik legismertebb extrémsportolójával, Felix Baumgartnerrel, aki kiemeli, hogy még a jelenlegi biztonsági előírások mellett is tudja, hogy az életét kockáztatja, ám korábban, például amikor Nicholas „Nick” Piantanida élt, nem merte volna bevállalni kockázatos mutatványait. Nem véletlen, hogy utóbbira máig hivatkozási alapként tekintenek az adrenalinfüggők.



Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz az Unibetre, 100%-os befizetési bónuszt és 60 ingyenes pörgetést kapsz ajándékba!



A film kulcskérdése pedig innentől fogva az, hogy mennyire vagyunk képesek átérezni vagy legalábbis megérteni Piantanida szenvedélyét, ám szerencsére ehhez minden fogódzkodót megkapunk Jeff Tremaine rendezőtől. Megismerjük például Nick testvérét, Vernt, aki elmondja, hogy a határok feszegetése már gyerekkorában is jellemző volt a későbbi sportolóra:



„Tízéves volt, amikor először felment a tetőre. Megpróbált leugrani a saját készítésű ernyőjével, de több csontját is eltörte. Persze ez nem tántorította el semmitől.”


Piantanida gyermekkori barátja, Jim is izgalmas részletekkel árnyalta a jellemrajzot.



„Mikor fiatalok voltunk, semmit sem lehetett csinálni az utcákon, így kosárpalánkot készítettünk. Nick volt a legjobb kosaras, de egyértelmű volt, hogy soha nem lesz belőle profi, mert nem tudott csapatban játszani, nem érdekelték a szabályok. Középiskolában például szigorúan tiltották a dohányzást, de ő akkor is csinálta, mikor pontosan tudta, hogy az edző látja.”



A társadalmi normák által biztosított keretek korántsem voltak kényelmesek Piantanida számára, mégis a hadseregben kötött, ki, ahol különleges kalandokban volt része, többek között első emberként mászta meg az Angel-vízesés északi oldalát. De a film azt sem tagadja el, hogy üzletelt is a haderő bizonyos készleteivel, ezáltal jogtalan bevételre tett szert.


A seregből hazatérve a film alanya ismét csak igyekezett megkerülni a szabályokat, hiszen civil foglalkozása sem volt mindennapi: illegális állatkereskedést működtetett, amelyben egzotikus állatokat vásárolhattak az érdeklődők. A bolt azonban csak álcaként szolgált, a sportoló valójában már ezekben az években is csak arra tudott gondolni, hogy miként teremti majd elő a szükséges forrásokat vakmerő vállalkozásához. Ennek érdekében később sofőrként helyezkedett el, és hétvégenként csiszolta a technikáját. Mindent a nagy cél oltárán áldozott fel, vagy ahogy a film fogalmaz:



„saját projektjének rabja volt.”





Piantanida 1963-ban kezdett el komolyabban foglalkozni az ejtőernyőzéssel, megszállottá pedig akkor vált, amikor megtudta, hogy Jevgenyij Andrejev személyében egy szovjet katona felállította az ejtőernyős ugrás világrekordját. A korábban többek között a seregben is szolgáló sportoló pedig eldöntötte, hazahozza ezt a rekordot az Egyesült Államokba. Ne feledjük, az 1960-as években, a hidegháború csúcskorszakában jártunk, ahol a szovjet–amerikai űrversenyben ez bizony nem volt lényegtelen eredmény.


A 30 for 30 60. epizódjának főhőse épp ezt a kártyát kihasználva jutott pénzhez, s végül három alkalommal is megpróbálta megdönteni az említett rekordot. Egyik ugrás sem lett sikeres, az utolsó ráadásul sajnálatos módon az életébe került. A rekordkísérlet közben – minden bizonnyal véletlenül – kinyitotta a maszkját, amelyben így a légnyomás rohamosan csökkent, ez pedig maradandó agykárosodást okozott. A sportoló az ugrást még túlélte, de kómába esett, és abból már nem épült fel.


Végül pedig ki kell térnünk még egy fontos szempontra, a feleség, Janice szemszögére. Ez a nézőpont megint csak nem ismeretlen a bevezetőben említett Suhajda-eset vagy Erőss Zsolt története kapcsán, hiszen mindkét ügyben a család sorsa volt a viták egyik legfőbb gyújtópontja. Azt Piantanida özvegye sem rejtette véka alá, hogy egy ekkora ambíciókkal rendelkező sportoló támogatása bizony lemondásokkal jár, de végül ő is arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben korlátozta volna a férjét, a személyisége egyik alapkövétől fosztotta volna meg. A film készítőit mindenesetre dicséret illeti amiatt, hogy ezt a szempontot képesek voltak a történet szerves részévé tenni azáltal, hogy kifejezetten sok időt biztosítottak Janice-nak.


Jeff Tremaine alkotása feltétlenül az ESPN sorozatának különlegesebb részei közé tartozik, hiszen egy olyan sportágat mutat be, amelynek emberi oldalával ritkán foglalkozik a média ilyen mélységben. Emellett pedig az 1960-as évek iránti, iróniával teli nosztalgia is növeli az epizód élvezeti értékét.




2. rész (The Band That Wouldn’t Die): „Nem tudom nézni, hogy egy férfi sír”

5. rész (Without Bias): „Az ártatlanságunkat vették el”

9. rész (Guru of Go): Az edző szent őrült

10. rész (No Crossover. The Trial of Allen Iverson): Mi történt azon az estén?

16. rész (The Two Escobars): „A nemzeti büszkeségünkért játszottunk”

17. rész (The Birth of Big Air): Mindig magasabbra vágyott

21. rész (Unmatched): Az ellenfelem a barátom

23. rész (Into the Wind): Széllel szemben

24. rész (Four Days in October): Aki látta, nem feledi

25. rész (Once Brothers): „Kosárlabdázók vagyunk, nem politikusok”

26. rész (Tim Richmond: To the Limit): Autóversenyző Hollywoodból

28. rész (The Best That Never Was): „Nem futball volt, gyógyulás”

31. rész (Broke): „Pénzt keresni könnyű, megtartani nehezebb”

33. rész (There’s No Place Like Home): „Hogyan árazod be a történelmet?”

36. epizód (You Don’t Know Me): Min múlik a siker?

39. epizód (Hawaiian: The Legend of Eddie Aikau): Természetes közegük a víz

42. epizód (Big Shot): „Két dolgot csináltak. Rekordokat döntöttek és nyertek”

43. epizód (This is What They Want): Én nem azért játszottam, hogy barátokat szerezzek

44. epizód (Bernie and Earnie): Ha két ember érti egymást

46. rész (Price of Gold):„Amerikának nem erre volt szüksége”

48. rész (Bad Boys): Ha nyersz, hatással vagy az emberekre”

49. rész (Slaying the Badger): „Olyan, mint egy F1-es hétvége és egy maraton keveréke”

51. rész (The Day the Series Stopped): Meghatározó élmény, minden értelemben

52. rész (When the Garden Was Eden): „A Knicks olyan volt, mint egy jó rockbanda”

54. rész (Brothers in Exile): Ugrás az ismeretlenbe

56. rész (Rand University): „Nem volt tökéletes, de megcsinálta”

58. rész (I Hate Christian Laettner): „Az előítélet nem mindig felel meg a valóságnak”

59. rész (Sole Man): A szürkezónában mozgott”



Kiemelt kép: ESPN