Miért csak a győztesekre emlékszünk? – 30 for 30: Four Falls of Buffalo
„Sírni csak a győztesnek szabad” – halljuk igen gyakran az élsporttal kapcsolatban, ez a mondat pedig sok szempontból igaz is, főként akkor, ha a meccs épp a szemünk előtt zajlik. Ám nem árt, ha nagyobb időbeli távolságból már képesek vagyunk a maguk kontextusában szemlélni az eseményeket, értékelni azoknak a csapatoknak a teljesítményét, amelyek stabil játékkal eljutottak a döntőig, de az utolsó lépést nem tudták megtenni, Ilyen együttes volt az 1990-es években a Buffalo Bills is az NFL-ben, amelynek egyszerre szomorú és inspiráló útját örökíti meg a 30 for 30 65. epizódja.
Ken Rodgers filmje azzal kezdődik, hogy megállapítjuk, a természetnek milyen jó humora van. A kiváló William Fitchner narrációjából kiderül, hogy a Buffalóhoz nagyon közel található a Niagara-vízesés, az egyik leglátványosabb és legismertebb természeti monstrum, amely tökéletes metaforája a csapat szereplésének: egy monumentális, gyönyörű képződmény, amely azonban mégiscsak lefelé tart. Ráadásul vegyük észre az angol nyelv játékosságát is: a vízesés és a bukás ugyanazzal a szóval fejezhető ki, tovább erősítve a párhuzamokat.
Buffalo sosem volt népszerű az amerikaik körében. „Rossz az idő, rossz a futball” – összegzi a városról kialakult véleményt Chris Berman újságíró, aki persze arra is felhívja a figyelmet, hogy mindez súlyos egyszerűsítés. Szinte halljuk, hogy ezekre a kritikákra hogy reagálnak a legvérmesebb szurkolók: még lelkesebbek lesznek. A filmben megszólaló drukkerek elmondják, hogy épp a velük kapcsolatos negatív vélemények miatt tekintették életérzésnek a Bills-drukkerséget.
Az 1980-as évek végén viszont úgy tűnt, végre rájuk mosolyoghat a szerencse. Marv Levy vezetőedző vezetésével egyre ütőképesebb gárda jött össze, amely már az 1989-es szezonban is mutatott biztató jeleket.
Ennek felépítésében pedig kulcsszerep hárult Jim Kellyre, aki nem véletlenül lett a klub történetének egyik legnépszerűbb játékosa. Az irányítót a draft első körében szerezte meg a Bills, majd 11 szezont töltött el az együttesnél. Ő az egyike annak a három játékosnak (Thurman Thomas és Bruce Smith mellett, akik szintén fontos szerephez jutnak a filmben), akinek a mezszámát visszavonultatták a Billsnél. Kelly kapcsán a film megszólalói elsősorban a sebességét emelik ki, az irányító nemcsak a pályán volt gyorsabb az átlagnál, gyorsabban beszélt, cselekedett és gondolkodott, mint bárki a környezetében.
A rendező a fontosabb játékosok és edzők bemutatás után lineárisan viszi színre azt a négy szezont, amely során a Buffalo Bills rendre eljutott a Super Bowlig, hogy aztán ott mindig elbukjon. Olyan emblematikus pillanatok kerülnek elő, mint Scott Norwood kihagyott mezőnygól-kísérlete az 1990-es döntő végén, az eddig említett játékosokon kívül pedig többek között Andre Reed, Don Beebe, Darryl Talley, Steve Tasker, Norwood és Frank Reich is megszólal a 100 perces játékidő során. Az egykori sztárok televízióban nézik vissza a mérkőzéseiket és mesélik el sokszor humoros, sokszor tragikus történeteiket.
Rodgers klasszikus vonalvezetésű 30 for 30-epizódot rendezett, amelyben azért – a múlt héten elemzett Beckham-sorozathoz hasonlóan – megpendíti a média szerepét. A Bills idővel nemcsak a rivális szurkolók körében, hanem a médiában is nevetség és gyakori élcelődések tárgya lett, ez pedig a csapat teljesítményét látva egyértelműen méltatlan volt.
2. rész (The Band That Wouldn’t Die): „Nem tudom nézni, hogy egy férfi sír”
5. rész (Without Bias): „Az ártatlanságunkat vették el”
9. rész (Guru of Go): Az edző szent őrült
10. rész (No Crossover. The Trial of Allen Iverson): Mi történt azon az estén?
16. rész (The Two Escobars): „A nemzeti büszkeségünkért játszottunk”
17. rész (The Birth of Big Air): Mindig magasabbra vágyott
21. rész (Unmatched): Az ellenfelem a barátom
23. rész (Into the Wind): Széllel szemben
24. rész (Four Days in October): Aki látta, nem feledi
25. rész (Once Brothers): „Kosárlabdázók vagyunk, nem politikusok”
26. rész (Tim Richmond: To the Limit): Autóversenyző Hollywoodból
28. rész (The Best That Never Was): „Nem futball volt, gyógyulás”
31. rész (Broke): „Pénzt keresni könnyű, megtartani nehezebb”
33. rész (There’s No Place Like Home): „Hogyan árazod be a történelmet?”
36. epizód (You Don’t Know Me): Min múlik a siker?
39. epizód (Hawaiian: The Legend of Eddie Aikau): Természetes közegük a víz
42. epizód (Big Shot): „Két dolgot csináltak. Rekordokat döntöttek és nyertek”
43. epizód (This is What They Want): „Én nem azért játszottam, hogy barátokat szerezzek
44. epizód (Bernie and Earnie): Ha két ember érti egymást
46. rész (Price of Gold): „Amerikának nem erre volt szüksége”
48. rész (Bad Boys): Ha nyersz, hatással vagy az emberekre”
49. rész (Slaying the Badger): „Olyan, mint egy F1-es hétvége és egy maraton keveréke”
51. rész (The Day the Series Stopped): Meghatározó élmény, minden értelemben
52. rész (When the Garden Was Eden): „A Knicks olyan volt, mint egy jó rockbanda”
54. rész (Brothers in Exile): Ugrás az ismeretlenbe
56. rész (Rand University): „Nem volt tökéletes, de megcsinálta”
58. rész (I Hate Christian Laettner): „Az előítélet nem mindig felel meg a valóságnak”
59. rész (Sole Man): „A szürkezónában mozgott”
60. rész (Angry Sky): „Saját projektjének rabja volt”
61. rész (Trojan War): Az egyetemi futball Hollywoodja
62. rész (The Prince of Pennsylvania): A milliárdos, aki végzett az olimpiai bajnokkal
63. rész (The Gospel According to Mac): „Csak akkor adomány, ha el is veszed”
64. rész (Chasing Tyson): A nagy párharcra várva
Kiemelt kép: ESPN
Szerző
